Lovász László kutatási területe a kombinatorika ...

Lehetséges-e, hogy a boldogság elhibázott célkitűzés? Hogy elillan azok elől, akik akarattal közelednek hozzá? Hogy a boldogság keresése tesz csak igazán boldogtalanná? Bölcs elmék szerint egyéb magasztos célok, mint a szeretet, az alkotás, mások segítése közben, váratlanul érezhetjük meg, mi is a boldogság. Igazuk lehet, de ne becsüljük le a földi javakat, sőt a pillanatnyi örömöket sem. Bár az öröm a boldogsághoz képest szerény célkitűzés, kutatások alapján azok, akik a nagyon is illékony örömöket becsben tartják, boldogabbakká válnak.

Míg egyes kultúrákban szinte kötőszó a boldogság, alapérték és megkérdőjelezhetetlen végső cél, más helyeken akár kerülendő is lehet. Például mert a boldogság kergetése ...

Nosztalgia és ábránd, elveszett paradicsom, avagy utópia: közel- s távoli időkbe vetített boldogság-képek, nem létező vagy elérhetetlen dolgokból és a szebb idők emléknyomaiból készített kollázsok. Vajon széthullnak-e, ha egyszer meghalljuk a boldogságkutatók szavát: éljünk teljességgel a jelenben? Vagy ettől csak várakozásunk tárgya változik: várjuk azt a jelent, amelyet megélhetünk, mert valamiképpen sokkal jelenszerűbb a mostaninál?

„– Nézd – figyelmeztetett Esti Kornél –, mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok leszünk. Mit képzelünk el ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például egy kastélyt a tenger partján, kertet és csöndet körötte, egy nőt, gyermekeket, családot, esetleg ...

NAGYJÁBÓL SZÁZMILLIÁRD idegsejt és legalább másfél millió kilométernyi idegrost van az emberi agyban. Viselkedésüket is kutatja a világhírű idegtudós, Buzsáki György, a New York Egyetem professzora. Néhány éve az elsők között tüntették ki „Agy-díjjal” (Brain Prize), amelyet az agykutatás Nobel-díjának is tartanak.

– Egyik előadásában azt fejtegette: egy homo sapiens idegrendszere harmincezer évvel ezelőtt ugyanolyan lehetett, mint amilyen ma. Azóta valóban nem változott volna az emberi agy?

– Talán csak minimálisan.

– Mégsem az első homo sapiens kezdett internetezni.

– Igaz. Másfelől: ha egy cro-magnoni gyerek köztünk nevelkedne, ő is ugyanúgy lógna az interneten, mint egy mai kölyök. Adottak voltak ehhez az idegrendszeri ...

Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet majd Pécsett az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) Regionális Találkozójára kerül sor a Magyar Idegtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében. 

NAP-zárókonferencia

Freund Tamás professzor javaslatára azért döntött a kormány a Nemzeti Agykutatási Program elindítása mellett – amelyre négy évre (2013–2017) összesen 12 milliárd forintot biztosított a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból –, mert az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe érdemben csak ...

A 17. században élt brit természettudós, Robert Hooke, a „sejt” névadója – aki szerint minden természettudományos vizsgálat alapja a gondos megfigyelés kell, hogy legyen – jelentette ki, hogy az agy fizikai működése hozza létre az emlékezést. A megállapítás bizonyítása azonban ugyancsak sokáig váratott magára, hiszen az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért idén márciusban nyerte csak el három brit tudós az idegtudomány legjelentősebb elismerését, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány egymillió euróval járó Agy-díj át. Mi, magyarok arra emlékszünk büszkén, hogy e díj első kitüntetettjei 2011-ben Somogyi Péter , Freund Tamás és Buzsáki György voltak. Az akkor talán még nagyobb ...

A "matek Lady Gagájának" is nevezett Villani, aki újabban Emanuel Macron támogatójaként is feltűnt, rajong a művészetekért, különösen a zenéért. A Philosophie Magazine-nak adott interjújában vall a matematika szépségéről. 

PM: Azt megértem, hogy a matematikusok és a költők osztoznak a szavak iránti lelkesedésben, na de a szépében is?

Cédric Villani

CV: A szép a matematikusok által egyetemesen használt fogalom, miközben számos művész ma zsenánsnak tartja. A matematikusokat mindig meglepi, ha valaki értetlenül áll a matematikai szépség fogalmával szemben. Számukra ez olyan banális, hogy nem értik, miért kellene róla beszélni! Úgy tűnik nekem, hogy az esztétikai érzés automatikusan kifejeződik, amikor analizálni kell a ...

Milyen mikroszkopikus folyamatok irányítják az állatok kültakaróján a motívumok megjelenését? A modern számítástudomány atyja, a "kódfejtő"  Alan Turing 1952-ben felvetette, hogy a diffúzió kémiai törvényei magyarázatul szolgálhatnak például a zebra csíkjaira vagy a jaguár foltjaira.

Turing elmélete szerint ezek a mintázatok egy reakció-diffúzió folyamat eredményei. Ilyenkor az állati embrió bőrében két kémiai anyag létezik. Az egyik gátló, amely mind a saját maga, mind a másik anyag termelését akadályozza, míg a másik aktiváló, amely önmaga és a „partnere” termelését is elősegíti.  Turing egy sor differenciálegyenletet vetett papírra, melyek a két kémiai anyag közti versenyt írják le. Az egyenlet paramétereinek ...

Richard Feynman írja: „Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megértenie a természet legmélyebb szépségét…”

Richard Feynman, a 20. század egyik legnagyobb fizikusa

„A matematikus mintáinak a festő vagy a költő mintáihoz hasonlóan álomszépnek kell lenniük. Az elméletek között is, mint megannyi szó vagy szín között, összhangot kell teremteni. A legelső szempont a szépség: csúnya matematikának nincs helye a világban... A matematikai szépséget nehéz ugyan meghatározni, de minden szépséggel így van az ember - nem tudjuk, mit értünk szép vers alatt, de ez nem akadályoz meg minket abban, hogy felismerjük őket.”

G. H. Hardy, angol matematikus, a számelmélet és a matematikai analízis kiemelkedő kutatója.

„Olyan ez, ...