200 milliárd idegsejtünk némelyike akár 50–60 ezer szinapszist, sejtek közti kapcsolatot létesít más idegsejtekkel, bizonyos idegnyúlványokban pedig az ingerek akár 420 kilométer/órás sebességgel is száguldhatnak.

Egy magyar kutatók által is jegyzett, a Scienceben megjelent, hatalmas jelentőségű kutatás a hippokampusz nevű agyterületen - amely a tájékozódásért, eseményszintű (epizodikus) tanulásért felelős - újfajta, erős serkentő idegsejt-kapcsolatot (szinapszist) fedezett fel. Ez a kapcsolat a hangulat beállításáért is felelős agytörzsi sejtektől ered, melyek jellemző kémiai hírvivője a szerotonin, számos antidepresszáns célpontja.

A szerotonintartalmú sejtekről korábban azt hitték, az idegi információáramláshoz képest eléggé lassan tudják befolyásolni az agykérgi idegsejthálózatot. A magyar kutatók által felfedezett szabályozó kapcsolat azonban sokkal gyorsabb, néhány ezredmásodperces reakcióidőt, ráadásul hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a szerotonintartalmú idegsejtek és az agykéreg között. Agyunk tehát döbbenetesen gyorsan tud válaszolni a különböző tanulási módot igénylő élethelyzetek során.

Az egyik szerző, a 25 éves Domonkos Andor  a Dunaszerdahelytől négy kilométerre fekvő aprócska faluban, Hegybeneétén nevelkedett. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán tanult, majd 2012-től a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Elsős egyetemista korától Freund Tamás agykutató mellett végez tudományos diákköri munkát az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI).

„A Science tudományos folyóiratban említetteknél olyasmire kell gondolni, ami igazi meglepetésként éri az embert: például szemtanúi leszünk egy közúti balesetnek. Ilyen váratlan eseményt végignézve másnap is részletgazdagabban fogunk emlékezni a látottakra, akár az összes apró részletre, mintsem arra, hogy percekkel a baleset megtörténte előtt éppen kivel és miről beszélgettünk. Ez azért történik így, mert idegrendszerünk egy moduláció segítségével ezredmásodpercek alatt meg tudja változtatni, vagy át tudja szervezni az egymás után beérkező információk feldolgozását. Olyan idegsejtek avatkoznak be az eseménymemória kialakításába, amelyek pillanatokkal korábban még nem "dolgoztak". Ennek során az általunk felfedezett kommunikáció lehet az egyik irányító karmester. Az effajta információfeldolgozási képesség segít megóvni magunkat a legkülönfélébb veszélyektől.”

Ám ennek a mechanizmusnak is vannak hátulütői, esetleges kóros módosulásai.

„Az említett gyors kommunikációban a szerotonin mellett egy másik ingerületátvivő anyag, a glutamát is megjelenik. Úgy tűnik, az agytörzsben van egy különleges sejtcsoport, amely képes erre a gyors modulációra. Feltételezéseink szerint például poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) e sejtcsoport egyik fontos szabályozása romolhat el. A klasszikus szerotoninerg sejtek mellett további fehérjékre is szükségük van, melyekben szintén jelentkezhetnek zavarok. E rendszer károsodásai tehát súlyos kórképek kifejlődéséhez vezethetnek, úgymint depresszió, szorongás, esetleg más hangulati betegségek”.

Ezért fontos a hangulati zavarok jövőbeni gyógyszeres kezelési módjainak kidolgozása folyamán figyelni a fent taglalt ismeretekre. A kutatócsoport egy 2009 óta folyó, hosszadalmas munka során deríti fel a különbségeket a klasszikus, lassú működésű szerotoninerg sejtek és a gyors kommunikációra is képes neuronok között. A gyors kommunikáció, úgy tűnik, sokkal bonyolultabb szabályozás alatt áll, és ez persze nagyfokú alkalmazkodóképességet biztosít a hétköznapi szituációktól a legváratlanabb pillanatokig.

Forrás: Csibrányi Zoltán