A genetika közelmúltja tíz pontban
Venetianer Pál akadémikust, valamint posztumusz Ponori Thewrewk Aurél csillagászt választották az év ismeretterjesztő tudósává a tudományos újságírók. Venetianer Pál 2002-ben a Mindentudás Egyeteme keretében tartott emlékezetes előadást a génekről. Az mta.hu kérésére tíz pontban foglalta össze azokat a felismeréseket és eredményeket, amelyek azóta születtek a genetikában.
1. Az új DNS-szekvenálási technológiák révén a DNS-szekvencia-meghatározás nagyságrendekkel gyorsabbá és olcsóbbá vált: akár egyetlen DNS-molekulából is történhet. Egy teljes emberi szekvencia meghatározásának költsége 1000 dollár körüli, és nyers formában mindössze egy-két óráig tart.
2. A fentieknek köszönhetően nagyjából teljes képünk van az emberiség egyedi változékonyságáról, ismerjük a létező szekvenciavariánsok többségét.
3. A sikerrel befejezett ENCODE program a szekvencián túlmenően feltérképezte az emberi DNS összes funkcionális elemét, a gének kezdő- és végpontjait, a szabályozó elemek helyét.
4. Csontleletek DNS-elemzése révén alapvetően átalakult a Homo sapiens származásáról, rokonságáról alkotott képünk. A Neander-völgyi ember mellett egy harmadik emberfajt fedeztek fel (gyenyiszovai ember).
5. Mintegy 6500 faj teljes genomját ismerjük, ezáltal több fontos állat- és növénycsoport (pl. rovarok, madarak) teljes törzsfáját, rokonsági viszonyait lehetett revideálni.
|
Venetianer Pál 1935-ben született. 1957-ben végzett az ELTE biológia-kémia szakán, 1965-től a biológiai tudomány kandidátusa, 1975-től doktora. A SOTE Orvosi Vegytani Intézetéből került 1984-ben az MTA Szegedi Biológiai Központjába: a Biokémiai Intézetnek 1984-1993 között igazgatója, 1994-1996 között főigazgatója volt. 1997-től ugyanitt kutatóprofesszor. Számos alkalommal dolgozott huzamosabb ideig külföldön, legutóbb 2000-2001 között a japán Kyoto University vendégprofesszora volt. Szakterülete a molekuláris biológia. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1987-ben, rendes tagjává 1995-ben választották. A szűkebb szakmának szóló tudományos publikációi mellett eredményeit Molekuláris biológia: Tegnap, Ma, Holnap; A DNS szép új világa; Csillagórák a tudományban. A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében; Génmódosított növények. Mire jók?; Molekulák, gének sorsok; Az emberi genom című ismeretterjesztő könyveiben foglalta össze. |
6. Kiderült, hogy ellentétben a korábbi nézettel, a genom nagy része átíródik (nem csak a fehérjéket és a hagyományosan ismert, stabil RNS-eket kódoló részek). Jelenleg nagy erővel folyik a régebben ismeretlen, ún. hosszú, nem kódoló RNS-ek szerepének tisztázása.
7. Előtérbe került az epigenom (azaz az örökítő apparátusnak a DNS-szekvencián kívüli elemei) szerkezetének és szerepének vizsgálata. Kiderült, hogy kivételesen lehetséges a szerzett tulajdonságok öröklése is.
8. Kiderült, hogy az ismert (azaz tenyészthető) mikroorganizmusok a valóban létező fajoknak csak töredékét reprezentálják. Lehetővé vált a nem tenyészthető fajok DNS-ének vizsgálata is. A legújabb (néhány hetes) felfedezés, egy új antibiotikum megtalálása ilyen nem tenyészthető fajból történt.
9. Megszületett egy új, rendkívül hatékony technológia a DNS élő sejten belüli (in vivo) módosítására, kívánt mutációk előidézésére, állatoknál és növényeknél is számos sikeres beavatkozásról számoltak be. Az emberi alkalmazástól még messze vagyunk, de előbb-utóbb biztosan sor kerül rá.
10. A mezőgazdasági géntechnológia óriási lendülettel folytatja világhódító útját, jelentősen növelve az azt alkalmazó gazdaságok nyereségességét, egyben csökkentve a környezetszennyezést.
|
Az év ismeretterjesztő tudósává posztumusz megválasztott Ponori Thewrewk Aurél csillagász 2014 októberében, életének 94. évében hunyt el. A Magyar Csillagászati Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója. További részletek, videó itt látható. |
Forrás: mta.hu
