A világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű, kutató szuperlézer épül Szegeden.

Óriási megtiszteltetés Magyarország számára, hogy a lézerfizikában – a világ egyik vezető tudomány- és iparágában – esélyesként indultunk, és nyertünk. A siker az itthon, illetve külföldön dolgozó magyar kutatók világszínvonalú eredményeinek köszönhető. A hazai kutatások mellett a legnagyobb hatás Krausz Ferencnek (Müncheni Egyetem, a garchingi Max Planck Intézet vezetője, az MTA külső tagja) tulajdonítható. A több évtizede külföldön alkotó magyar tudós a lézerfizika meghatározó személyisége, ő jelzi a világ számára a magyar lézeres kutatások színvonalát. 1 éve Gábor Dénes-díjban részesült.

A tudósok egybehangzóan állítják: ahhoz, hogy Magyarország jelen legyen a tudomány világtérképén, elengedhetetlen ilyen léptékű programok megvalósítása. Magyarország nem egyedüli birtokosa lesz az európai szuperlézernek, hanem Csehországgal és Romániával osztozik rajta.

Hogy a választás Szegedre esett, azt a Szegedi Tudományegyetem lézerfizikusainak világszerte való elismertsége és legszebb Tisza-parti városunk vezetőinek aktivitása magyarázza. Továbbá az a cél, hogy a dél-alföldi régió - benne Szeged - olyan jövőképet sugározzon, amely az eddigieknél is erőteljesebben alapoz a tudásra. Hiszen a tudományos alapkutatás eredményei gyorsan hathatnak az ipari alkalmazásra. A szegedi szuperlézeren alapuló felhasználási lehetőségek máris felkeltették a hazai cégek érdeklődését. A szuperlézer fellendítheti például az optikákat, optikai bevonatokat gyártó magyar vállalkozásokat.

A szuperlézer hírértéke a World Science Forum-on

Az európai döntéshozatal óta azonban már 2 év eltelt. A csehek és a románok jó ütemben haladnak, miközben Magyarországon látszólag alig történt valami. Épp ezért keltett élénk érdeklődést Schmitt Pál köztársasági elnöknek 2011. novemberében a Tudomány Világfórumán (World Science Forum), a parlamenti szekcióban tartott beszéde. Az elnök Szegeden európai összefogással megépítendő szuperlézer példáján keresztül az együttműködés fontosságát is hangsúlyozta:

Az EU – tekintettel a Szegedi Tudományegyetemen folyó ez irányú munkára és annak eredményeire – Szegeden építi meg a világ legnagyobb teljesítményre képes, kísérleti célokat szolgáló lézerét. Nemcsak fantasztikus berendezés készül, hanem nemzetközi kutatóközpont is... A szuperlézer megvalósítása ékes példája annak, hogy a tudomány nem csak a versenyről, hanem az összefogásról is szól.

Lézer-történelem

Lézert több mint fél évszázada használunk a világon: 1960. május 16-án indult az a fényes karrier, amely mára életünk természetes része lett. A lézer működésének köszönhetjük többek között a CD- és a DVD- lejátszót, a vonalkód-leolvasót, a lézershow-t vagy a lézeres fogászati szűrést.

A lézeres szemműtét ma már rutineljárásnak számít. A gyógyítás egyéb területeiről éppúgy említhetünk példákat, mint az optikai, vagy a nagy teljesítményű ipari lézerek világából. A lézersugár a fegyverkezésnek is gyorsan részévé vált: az első lézervezérelt bombákat az amerikaiak vetették be a vietnami háborúban.

Az Európai Unió Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma 35 tudományos nagyberendezést kíván a legközelebbi jövőben munkába állítani. A világ majdani legnagyobb teljesítményű lézerberendezéséről 2009. október 1-jén született meg a "salamoni" döntés: három pályázó helyszín – Prága, Bukarest és Szeged – közösen nyert. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) nevű szuperlézer az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. Megépítésének előkészítésében 13 ország, a helyszínpályázaton Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország és Románia vett részt. A franciáknak és a briteknek megvolt ugyan a szakmai alapjuk, ám kormányzati támogatás nem állt az intézeteik mögé.

A megvalósítás költsége Magyarországon 245 millió euró, Csehországban 270, Romániában 280 millió euró. Döntő része az egyes országoknak juttatandó európai strukturális alapokból fedezhető, az önrész 15 százalék. 

A szuperlézer-program elhúzódása, kezelhetetlenné váló késedelme, netán magyarországi kudarca nem a hazai fizikustársadalom, nem Szeged, hanem hazánk kudarca lenne - értékelte a helyzetet Szabó Gábor fizikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A rektor régóta cáfolja az esetleges ellenvéleményeket, amelyek szerint ismét túlzásba estünk: ilyen kis országnak nem szabad ekkorát ugrani, azt a pénzt költhetnénk másra is. Szerinte a szuperlézernek köszönhetően sok száz magasan képzett szakemberrel benépesülő munkahelyeknél is többet mond a lézerközpont mellett létesülő ipari parkba települő befektetők által generált sok százmillió euró jövedelemtöbblet - már ha csak a megtérülés sebességét számítjuk.

Ám ennél is többet jelent az a tudományos érték, amellyel joggal kalkulálhatunk. A nagy cégek mellett a Szegedre települő, illetve a szuperlézer kutatási-fejlesztési projektjeiben részt vevő, oda beszállító kis- és közepes vállalkozások számára ez a munkakapcsolat szabadjegy a világpiacra.

Hogyan növelhetnénk Európa versenyképességét a világban? Mivel járulhatunk hozzá ehhez mi, magyarok?

Dr. Szatmári Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének, egyben a legnagyobb hazai lézeres laboratóriumnak a vezetője mindeddig nem hallatta hangját az ügyben. Az EU döntése idején Krétán tartózkodott a lézerfizikusok európai szövetségének ülésén: itt értesült az örömhírről.

S hogy miért kell a vén Európának a világ legnagyobb lézerberendezését a XXI. század második évtizedében elkészítenie? Szatmári válasza:

Joggal tarthatunk attól, hogy Európa lemarad a gazdaság és a tudományok világversenyében, hiszen az USA mellett a Távol-Kelet is vezető szerepre tör. A kiélezett világversenyben üdítő kivétel az európai lézereskutatás-fejlesztés, amelynek hagyományait kontinensünk szinte minden nagyobb országában nagyberendezések fémjelzik. Európa vezető tudománypolitikusai egyensúlyban tartják a versenyt és az együttműködést, amelynek köszönhetően a lézerkutatások terén kontinensünk nagyhatalomnak számít – mérlegel a tanszékvezető. – Az sem árt, ha Szegedről a nagyvilágra, benne Európára tekintünk, mert az öreg kontinens bizony kapaszkodhat. Néhány tudományterületen megőrzött vezető pozíciója mellett Európa elkényelmesedett, ma éppen az iparban kerül lépéshátrányba”.
Szatmári professzor tájékozott szerte a világban.

Mielőtt tanszékvezető lett, több mint 10 évig foglalkozott alapkutatásokkal Németországban, a göttingeni Max Planck Intézetben, illetve alkalmazott kutatásokkal, az éppen kint tartózkodása idején létrehozott lézerlaboratóriumban.  Immár másfél évtizede a Kínai Atomenergiai Kutató Intézet tudományos tanácsadója, 2002-től tiszteletbeli professzora. Nem kis büszkeséggel újságolja, hogy már az ötödik speciális lézerberendezés kutatásfejlesztésére kapott megbízást a kínai kutatóintézettől, melyet irányításával Szegeden, a tanszéken készítenek el.

Az együttműködés eredményeként Szatmári Sándor kezdeti tanácsadói szerepköre államközi megállapodássá terebélyesedett. Ennek keretében Szegeden, a Kísérleti Fizikai Tanszéken – a kínai kutatóintézettel közös kutatási projektek keretében – vállalták számos speciális lézerberendezéskutatás-fejlesztését. Az ebből származó bevételek elsődleges szerepet játszottak a tanszéki laboratórium létrehozásában, világszínvonalú működtetésében, műszereinek, eszközparkjának bővítésében. Ennek eredményeként lett tagja a szegedi labor az európai országok szakmai szervezetének, a Laserlab-Europe-nak. – Az ELI-re vonatkozó döntéssel Európa lézeres nagyhatalmai immár maguk mellé emelik, a világ élvonalával egyenrangúként kezelik a „kis” Magyarországot. Most olyan, iparszerűen működő kutatóintézetet kell megalapoznunk, amelynek nincsenek hagyományai hazánkban. A szuperlézer megvalósítása, működtetése hatalmas szakmai és nem kis pénzügyi kihívás. Miként tudunk ennek eleget tenni?

A szuperlézer olyan berendezés, amelynek teljesítménye a ma Magyarországon kezelt berendezések teljesítményének több mint tízezerszerese! Ebből fakadóan iparszerűen működő kutatóintézetet kell megalapoznunk, hogy mozgatórugója legyen – egy, a tudományok széles területeit magában foglaló – tudományos, technológiai, sőt gazdasági fejlődésnek. Magyarország kis ország, kevés a magyar lézerfizikus. Ezért ezt az intézetet értelmes munkával és arra érdemes munkatársakkal kell megtöltenünk. A szuperlézer programban megfelelő irányítással a teljes hazai szakembergárdára feladat vár, mert csak erőink egyesítésével leszünk sikeresek! Bár szegediként szólok, mégis azt állítom, hogy nem sajátítható ki a magyar ELI program, abba be kell kapcsolódnia minden hazai tudósnak, intézménynek! Nem véletlen, hogy a szegedi tanszék HILL laboratóriumának szakmai irányítását közösen látjuk el Földes István kollégámmal, a Budapesten működő Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos tanácsadójával. A lézerfizikában akár egy év alatt is újrarendeződhetnek a sorok, ezért tudományos intézményeink potenciálját egyesítve tudunk csak eredményesen építkezni. Sőt!

A hazaiak mellett a szegedi ELI-ben a külföldi tudósokra is számítanunk kell. Ez újabb kérdést vet fel: magyarok és külföldiek fognak együtt dolgozni. Milyen bérért? Mivel európai intézményről van szó, amely célkitűzéseiben, működésében is európai mércének kell, hogy megfeleljen, nyilván európai javadalmazást kell biztosítanunk.

Csakhogy a jó nevű külföldi kutatóintézetek is munkaerőhiánnyal küzdenek. Nemcsak nálunk kevés a kiválóan képzett fizikus, hanem egész Európában. A magasan képzett tudományos szakemberek hiánya tovább fokozódik, ha a lézeres kutatóintézetek a magyarországi intézettel párhuzamosan a két szomszédos országban is megnyílnak. A fiatalok számára fontos szempont az is, hogy egy-egy terület nemzetközileg elismert kutatóival kerülhessenek kapcsolatba, ám ilyenekkel a magyar lézeres intézetekben sajnos nem sokkal találkozunk.

Így aztán nemcsak a fiatalok, hanem elismert tudósaink egy része is elhagyja Magyarországot. Ha legrátermettebb fiataljaink, tudósaink a külföldet választják, kikkel töltjük fel Szegeden az új intézetet?

Habár a szuperlézer büszkeséggel tölthet el, s méltán hirdethetjük, hogy Szeged a tudomány Tisza-parti fellegvára, még korántsem dőlhetünk hátra elégedetten. Szatmári professzor kérdése messzire vezet: a reáltantárgyak iránti érdeklődés évtizedek óta csökken, többek között Magyarországon is. A fizikai tudományok társadalmi megbecsülése kívánnivalót hagy maga után. A szuperlézer hazánkba kerülése a megújulás, a motiváció szükségességére figyelmeztet a reáltárgyak oktatásában, ami feltétlenül magában kell foglalja a pedagógusképzés megújítását is.

Még nem tudni, ki lesz a szuperlézer-program magyarországi szakmai vezetője. Kiválasztása nagyban meghatározza, sőt akár el is döntheti a program sikerét. Szatmári professzor szerint ekkora szakmai kihívás esetén már meg kell fontolni a külföldi tudományos körök számbavételét is.
Felvetődik továbbá a kérdés: miért nem vállalt, vállal nagyobb szerepet a program előkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia?

Forrás: Egri Sándor
A Kárpátok–Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület elnöke