A világ egyik legjobb illata az a megfoghatatlan, nehezen körülírható, nagyon friss, és kicsit földszagú valami, amit akkor érzünk, ha elered az eső, és még eső után is egy darabig. Az esővíznek azonban önmagában semmilyen szaga nincsen. Akkor mégis honnan jön az eső illata, és miért annyira kellemes?

Az esőillatnak van tudományos neve is, úgy hívják, petrichor , ez két görög kifejezésből, a petrosból (kő), és az ichorból (az istenek vére) áll össze. A név, és az illat kialakulásának megfejtése ausztrál kutatók nevéhez fűződik, akik a hatvanas években vizsgálták a jelenséget. Arra jutottak , hogy a petrichor nem a vízből jön, hanem a földből, ahonnan a rá hulló vízcseppek szabadítják fel.

...

A tudományfinanszírozás keserves problémái, felülről vezéreltség és voluntarizmus

Meggyőződésem, hogy az a viszony, amely a két fél, a kutató, az orvos, illetve a különböző termékeket áruló egyes kereskedelmi cégek között ma Magyarországon kialakult, aggasztó tendenciákat mutat és sok tekintetben veszélyesen elromlott. Ennek egyik oka a nyilvánosságot alig biztosító, rosszul felépített, szakszerűtlen, felülről vezérelt hazai tudományfinanszírozási rendszer, kiegészülve az álságos és formális közbeszerzési szisztémával.
Elromlott a kapcsolat a kutató és a for-profit cég között is, és így végül mindkét fél rosszul jár. Nyomatékosan hangsúlyozom azonban, mielőtt túlzásokba esnénk, hogy a cégek és a támogatottak ...

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését - a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig -, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.

Einstein agya

Mi lehetett Einstein zsenialitásának titka? Agyának boncolását először a múlt század 80-as éveiben engedélyezték. Különös módon Einstein agyában sem az idegsejtek száma, sem azok külleme nem mutatott eltérést az átlagember agyához képest. Mégis, bizonyos agyterületek - amelyek a legmagasabb szintű feladatokkal foglalkoztak - hihetetlenül magas arányban ...

IPM 2014. augusztus

Elménk és agyunk működése olyan szoros kapcsolatban áll immunrendszerünkkel, hogy ezzel már külön tudományág foglalkozik: a pszichoneuroimmunológia. Túllépve az áltudományok ingoványos mezsgyéjén, a mantrák, a magnetizmus és a szómágia vágyteljesítő fantáziáin, a kutatók egyre-másra valóban gyógyító gondolatokra bukkannak: a harctéren, meditáló szerzetesek asramjaiban, vagy az agy elektromos jeleit vizsgáló laboratóriumokban.

Matthieu Ricard molekuláris biológus, buddhista szerzetes agyhullámait vizsgálják

Lehet-e egy gondolatnak akkora ereje, mint egy fájdalomcsillapítónak? A gondolatok anyagtalannak, megfoghatatlannak tűnnek, amelyek nem sok hatást gyakorolhatnak testi valónkra. Így aztán az emberek ...

Nem az űrszemét, elszabadult aszteroidák, az utánpótlás hiánya, vagy egy segédrakéta hajtóművének meghibásodása jelent veszélyt az űrhajósokra a hosszú távú űrutazások során, hanem a világűrben mindenütt jelenlévő kozmikus sugarak – derítették ki amerikai kutatók.

A Földön kívülről származó, nagy energiájú részecskékből álló kozmikus sugárzás hosszú távon a kognitív – megismerő, észlelő és megértő – képességek elbutulásszerű romlását idézhetik elő az űrhajósoknál bármely jövőbeli Marsra való utazás során, amely legkevesebb két és fél évig is eltart – írja az MTI.

...

Első alkalommal látogatta meg űreszköz a Plútó rendszerét. A majdnem tíz éve úton lévő New Horizons 2015. július 14-én 12 500 km-re haladt el a törpebolygó mellett. Első adatai meglepően fiatal felszínű, változatos hegyvidékkel rendelkező, aktív égitestet mutattak, amelynek a felszínén viszonylag ritkák a nagy kráterek. Kereszturi Ákos , a z MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont  Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársának összefoglalója.

Egyértelműen sikeres volt a New Horizons űrszonda elhaladása a Plútó és holdjai mellett. (A még a találkozó előtt készült cikkünket itt olvashatja .) A közelítés során minden a tervek szerint zajlott, az űreszköz maradéktalanul végrehajtotta tervezett ...

A Kepler-űrszonda 1400 fényévre innen megtalálta a Föld majdnem teljes hasonmását. A most felfedezett Kepler 452b majdnem ugyanolyan messze kering csillagától, mint mi a Naptól.

Második Földként emlegetik

Bár korábban is találtak már lakható zónában keringő exobolygókat, a most felfedezett hasonlít a leginkább a Földre, sok helyen már második Földként is emlegetik. Csillaga, amely körül nagyjából olyan távolságra kering, mint mi a sajátunktól, 4%-kal sűrűbb és 10%-kal fényesebb, mint a Nap. 

...

A NASA New Horizons nevű űrszondája 2015 júliusában történelmi tettet hajtott végre: megközelítette a Plútót, és részletes vizsgálatnak vetette alá a törpebolygót és holdjait. 

A New Horizons a leggyorsabb tárgy, amely valaha elhagyta a Földet. A 480 kg-os, zongora méretű űreszköz egy lövedék sebességének tízszeresével szelte át a Naprendszer külső részét. 2015. július 14-én kevesebb, mint két óra alatt kellett fotókat és méréseket készítenie a Naprendszer egyik leghidegebb pontjáról.