A gondolkodó embereket hallatlanul érdekli az agykutatás. A XX. századot – egyebek mellett – gyakran emlegetik az agykutatás évszázadaként. Ezt a századot azonban a számítástechnika kialakulása is jellemzi. A két terület kapcsolatáról, egymásra hatásáról, rokonságáról, különbözőségéről beszélgettünk a nyár elején.  

SZEPESVÁRY PÁL: Mielőtt belekapnánk, arra kérlek, mutassátok be magatokat.

ÉRDI PÉTER: A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében a Részecske és Magfizikai Kutatóintézet Biofizikai Osztályát vezetem, ahol számítógépes agykutatással foglalkozunk, egy tudománnyal, amelynek tulajdonképpen magyar neve nincs is, a világban computational neuroscience néven ismerik.

SZ. P.: Az ...

.

IPM 2015. április

Agresszív, birtokló vagy épp nemtörődöm szülők gyermekei gyakran eltökélik, hogy ők teljesen másként nevelik majd gyermekeiket. Nem is sejtik, mennyi minden esküdött össze azért, hogy ez ne így legyen.

Darwin és Freud belépnek egy bárba. Két alkoholista egér, anya és fia, ül a bárszékeken, gint szürcsölgetve egy-egy gyűszűből. Az anya egér felnéz a tudósokra:

• Hé, ti zsenik, mondjátok meg, hogyan került a fiam ebbe a szánalmas állapotba?
• A rossz örökség – mondja Darwin.
• A rossz bánásmód – mondja Freud.

Az ő idejükben még sok tudós hihetett az öröklés, vagy a nevelés mindenhatóságában. Ha pedig most azt a kérdést szegeznék nekünk, miért maradnak fenn egyes viselkedések ...

Nagyon nagy gráfok

A tudomány és a technika világában igen sok struktúrát, jelenséget írunk le hálózattal, matematikai kifejezéssel, gráffal, és ezek a gráfok igen nagy méretűek tudnak lenni. Lássunk néhány példát!

Az internet talán a leglátványosabb – és különösen érdekes abból a szempontból, hogy teljes mértékben ember alkotta objektum. Igazából az internet leírásához különböző gráfokat használunk. Az internet fizikai struktúráját leíró internetgráf csúcsait a különböző elektronikai eszközök (számítógépek, routerek, nyomtatók stb.) alkotják, az azokat összekötő éleket pedig a közöttük fennálló összeköttetések (kábelek, rádiókapcsolatok). Az internet logikai struktúráját leíró világhálógráf ...

Nagy öröm érte a magyar matematikai közösséget: Szemerédi Endre Abel-díjat kapott! A díjat 2003 óta évente adományozza a Norvég Tudományos Akadémia a matematika területén elért kimagasló életmű jutalmaként. A díj névadója Niels Henrik Abel norvég matematikus (1802–1829).

Mivel matematikából nincs Nobel-díj, a norvég kormány a díj összegét a Nobel-díjhoz hasonlóan állapította meg, és a Nobel-díjhoz hasonló ünnepségek keretében adja át a norvég király.  

Az Abel-díj honlapján a díjbizottság indoklását sok nyelven, köztük magyarul is közzétették. Az alábbiakban ezt az indoklást idézzük, és közben részletesen áttekintjük, mit is jelent.

„A Norvég Tudományos Akadémia (Norwegian Academy of Science and Letters) ...

A gimnázium után önálló életet szeretett volna élni, szerencsét próbálni, de olyan helyen, ahol erős matematikát lehet tanulni. Mivel úgy látta, Európában nagyon kevés a lehetőség, a Harvardon viszont magas ösztöndíjhoz lehetett jutni, oda jelentkezett. 

A Fazekas gimnázium matematikai háttere sokat segített, a legjobban felkészült diákok közé került. A kinti tapasztalat azonban a magyar oktatási rendszer gyengéire is rávilágított: „Az esszéírásnak, a kritikus történelmi gondolkodásnak, de még a statisztikai gondolkodásnak is nagyobb kultúrája van a kinti jó gimnáziumokban, és ebben le voltam maradva a többiektől.” A statisztika és valószínűségszámítás iránt kezdett érdeklődni. „Nekem a valószínűség mindig a ...

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ma jelentette be, hogy újabb tizenegy kutatócsoport alakul a Lendület program keretében.

Dénes Ádám  (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet)  kutatása modern, korábban nem alkalmazott módszerekkel vizsgálja, hogyan szabályozza az emberi agy fő gyulladásos sejttípusa, a mikroglia az idegi aktivitást, és ennek milyen hatásai lehetnek agyi sérülések esetén. A kutatócsoport eredményeinek fontos szerepe lehet a stroke, az epilepszia és a neurodegeneratív betegségek kezelésében.

Aktivált mikroglia sejtek (zöld) és beáramló fehérvérsejtek (piros)

Dénes Ádám és brit kollégái elsőként azonosították azokat a sejten belüli molekuláris szenzorokat, az úgynevezett ...

2010. decemberében Kyoto-díjjal tüntették ki Lovász Lászlót. Az elismeréshez az amerikai elnök is gratulált a magyar matematikusnak. Az interjúnban szó esik pénzről és karrierről, politikáról, misztikumról és rációról, valamint arról, mit jelent okosnak lenni.

Mit írt önnek Obama?

Gratulált. Huszonöt éve adják át a Kyoto-díjat, sok amerikai is megkapta, ez épp elég ok arra, hogy tudjon róla az elnök.

A Kyoto-díj a presztízsét és a vele járó pénzt tekintve is a Nobel-díj kategóriája.

Ami az anyagiakat illeti, „csupán” fél Nobel-díj.

Ön gráfokkal, vagyis hálózatokkal foglalkozik. Ami nemcsak matematika, hanem kicsit társadalomtudomány is. Jól gondolom?

A matematika ma is szerepet játszik a közéletben, a ...

IPM 2014. december 

Mi sem természetesebb, mint tudni, hogy gondolataink a saját elménkben keletkeznek. Talán egy életen át nem volt olyan gondolatunk, amelynek kapcsán kételyeink támadtak volna: nem is a mienk. Hogyan is gondolkodhatna a fejünkben valaki más?

A világon minden kétségbe vonható, írta Descartes, csak egy bizonyos: hogy gondolkodom. A filozófus a történelmi újkor hangján szól. Az a lehetőség, hogy gondolatai Istentől, ördögtől, angyaloktól, démonoktól származhatnak, fel sem merül benne. Elméje megnyugtatóan privát hely, nem szellemek átjáróháza.

Eleink elméjébe bejáratosak lehettek a láthatatlan lények, sőt komoly beleszólásuk is volt életükbe. Hitre buzdítottak vagy harcra, küldetést adtak és megjövendöltek ...