Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport korábbi kutatásait az OTKA is támogatta.

– Milyen kutatási témára szervezte meg a csoportot?

– Jelenleg fő kutatási vonalunk az érzelmi memórianyomok kialakulásában részt vevő idegi hálózatok működésének a megértése. Ismert, hogy vannak olyan agyterületek, ...

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán.

– Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését. Pontosan mi is ez?

– A mai kognitív idegtudomány pszichológiai örökségen, a pszichológiai megközelítés pedig a filozófián alapszik. Arisztotelész kétezer éve fogalmazta meg, hogy létezik például emóció, motiváció vagy éppen emlékezet, amit mi egy az egyben adaptáltunk. Később Hume ...

2016-ban Kroó Norbert professzort választotta az Év Ismeretterjesztő Tudósának a Tudományos Újságírók Klubja. Ahogy írják: "Egész munkásságát áthatja a természettudományok iránti alázata és elkötelezettsége – és mindezt páratlan szerénységgel teszi."

A díjjal együtt ezentúl a professzor nevét viseli a 269742 Króonorbert kisbolygó is .

A TÚK indoklásában kiemelte, hogy Kroó Norbertnek munkássága során számos helyen jelentek meg tudományt népszerűsítő írásai, interjúi, többek között az Élet és Tudomány, Elektrotechnika, Fizikai Szemle, Magyar Tudomány, Természet Világa hasábjain, valamint rádió- és televízió-csatornákon is rendszeresen felhívja a figyelmet a természettudományok mindennapjainkat átszövő, ...

Mágó Károly

Fotó: M. Schmidt János - Origo

Napi 10-12 órát is szokott dolgozni egy-egy problémán Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ország egyik legelismertebb matematikusa szerint fontos lenne, hogy a kistelepüléseken dolgozó tanárokat jobban megbecsüljék. Ahogy azt is fontosnak tartja, hogy a tévében szerethető fiatal zsenik szerepeljenek.

Nyilván a Magyar Tudományos Akadémia vezetése mellett kevés ideje marad, de korábban a napjai mekkora részét tette ki az, hogy kizárólag a matematikával foglalkozzon?

Ez nagyon tud ingadozni. Amikor van valami probléma, ami nagyon hajtja az embert, ha valamit meg akar érteni, akkor akár napi 10-12 órát is dolgozik rajta.

Ma is előfordul, hogy egy problémán – legyen az ...

IPM 2015. június

A félelem sokszor az erős tekintélyek karjaiba vet minket. Pedig lehet, hogy épp azoktól kellene félnünk, akiket tekintélyként emelünk magunk fölé? Vannak esetek, amikor igen. Erre tanít egy feledésre ítélt, újra felfedezett „tudomány”.

Politikai ponerológia

A II. világháború utáni Lengyelországban néhány fiatal pszichiáter úgy végzi közös kutatómunkáját, hogy nemcsak a titkosrendőrség, hanem egymás előtt sem fedik fel kilétüket. Csupán egy idős professzor továbbít közöttük kivonatokat, névtelenül. Így, ha bármelyiküket letartóztatnák, a legdurvább kínvallatással sem tudnák kihúzni belőlük társaik nevét és hollétét.

Elnyomás, kényszerű titoktartás, szamizdatban való terjedés: ilyen ...

A gondolkodó embereket hallatlanul érdekli az agykutatás. A XX. századot – egyebek mellett – gyakran emlegetik az agykutatás évszázadaként. Ezt a századot azonban a számítástechnika kialakulása is jellemzi. A két terület kapcsolatáról, egymásra hatásáról, rokonságáról, különbözőségéről beszélgettünk a nyár elején.  

SZEPESVÁRY PÁL: Mielőtt belekapnánk, arra kérlek, mutassátok be magatokat.

ÉRDI PÉTER: A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében a Részecske és Magfizikai Kutatóintézet Biofizikai Osztályát vezetem, ahol számítógépes agykutatással foglalkozunk, egy tudománnyal, amelynek tulajdonképpen magyar neve nincs is, a világban computational neuroscience néven ismerik.

SZ. P.: Az ...

.