Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált
Fordította: Jakabffy Imre, Jakabffy Éva
Lektorálta: dr. Máté András
"Jim Holt 2017-ben megjelent When Einstein walked with Gödel című esszékötete megérdemelten nagy és zajos sikert aratott. Egyértelmű lelkesedéssel írtak róla sokan a New York Timestől kezdve (https://www.nytimes.com/2018/05/15/books/review/review-when-einstein-walked-with-godel-jim-holt.html) tudós tárgyú és szerzőjű blogokig. A kötet a legjobb példát adja a tudományos ismeretterjesztésre a témák elég széles skáláján. A szerző egyetemi affiliációját tekintve filozófus, de kifogástalan hozzáértéssel szól matematikai és fizikai témákról is.
A címadó írásból a matematikai logikában és a fizikában kevésbé járatos olvasó is megértheti, miért lett alapjában más ennek a két óriásnak a műve nyomán a fizika és a matematika, mennyiben és hogyan forradalmasították ezáltal a világról és benne elfoglalt helyünkről való gondolkodást. Arról is megalapozott információkat kapunk, mi közük volt egymáshoz mind szakmailag, mind emberileg.
A záró esszé filozófiai reflexiókat ismertet és elemez egy olyan kérdésre, amely első látásra aligha tűnik filozófiainak. A bullshitről, az üres, bármit is csak látszólag mondó beszédről van szó. Mi köze ennek az igazsághoz, illetve a hazugsághoz, mennyiben állja meg a helyét Harry Frankfurtnek az a megközelítése, hogy a bullshit olyan szöveg, amelynek szerzője közömbös az igazsággal szemben? A többek által post-truth korszaknak nevezett korunkban nemigen van ennél izgalmasabb téma, és Holt arról mindenképpen meggyőz, hogy a(z analitikus) filozófia eszközeivel lehet róla érdemlegeset mondani.
Holt írásai alapjában a szakértőknél jóval tágabb, laikus közönségnek szólnak (bár olvasásuk feltételez bizonyos műveltséget és azt, hogy az olvasó szeret gondolkodni). Olvasmányosak, jól érthetők az ilyen közönség számára, de a szakember számára is mindig tartalmaznak valami eredeti mondanivalót (olykor persze vitathatót). Nagyon komoly szakmai háttér és tájékozottság van mögöttük, de talán fő erényük az a szerzői attitűd, amelyet legegyszerűbben kíváncsiságnak nevezhetünk, és amivel a szerző képes megfertőzni olvasóját is."
dr. Máté András
Tartalom
I. rész: Az örökkévalóság mozgó képmása
- Amikor Einstein Gödellel sétált
- Idő – a nagy illúzió?
II. rész: Számok az agyban, a platóni égben és a társadalomban
- A számok embere: a matematika idegtudománya
- Riemann zéta-sejtése és a prímek kacaja
- Sir Francis Galton, a statisztika atyja – és az eugenikáé
III. rész: Tiszta és tisztátalan matematika
- Egy matematikai románc
- A magasabb matematika avatárjai
- Benoit Mandelbrot és a fraktálok felfedezése
IV. rész: Magasabb dimenziók, absztrakt térképek
- Geometriai teremtmények
- Színek komédiája
V. rész: Kis és nagy végtelenség
- Végtelen víziók: Georg Cantor vs. David Foster Wallace
- Miért imádják az oroszok a végtelent, és miért nem a franciák?
- Az infinitezimálisok veszélyes gondolata
VI. rész: Heroizmus, tragédia és a számítógép-korszak
- Az Ada-bonyodalom: Byron lánya lett volna az első programozó?
- Alan Turing, élet, logika és halál
- Dr. Strangelove gondolkodó gépet készít
- Okosabb, boldogabb, produktívabb
VII. rész: Újragondolni a kozmoszt
- Húrelméleti háborúk: ami szép, az igaz?
- Einstein, a „kísérteties távolhatás”és a tér realitása
- Hogy fog végződni az univerzum?
VIII. rész: Apró tanulmányok: válogatás rövidebb esszékből
Kis nagy ember - Hamarosan itt a vég – Rossz-e a halál? - A tükör-háború - Az asztrológia és a demarkáció problémája - Gödel nekimegy az USA alkotmányának - A legkevesebb akció elve - Emmy Noether gyönyörű tétele - Kényszerítő erejű-e a logika? - Newcomb problémája és a választás paradoxona - A nemlétezés joga - Nincs senki, aki Heisenberget észre térítené? - Túlzott önbizalom és a Monty Hall probléma – Az eponimia kegyetlen törvénye – Egy kő elméje
IX. rész: Isten, szentség, igazság, bullshit
- Dawkins és az istenség
- A morális szentségről
- Igazság és referencia: filozófiai viszály
24. Mondhatsz akármit
A könyv a Typotex Kiadó oldalán
