Sok hindu ünnepli március 7-én a hindu naptárnak megfelelően a Maha Shivratri-t, hogy hódoljon Lord Siva, e vallás egyik legfontosabb istensége előtt. Különös módon Siva, aki Nataraj-ként is ismeretes, és az „életerőt” szimbolizálja, szobrot kapott a világ egyik legfontosabb kutatóintézete, a CERN előtt. Vajon miért?

A 2004. június 18-án leleplezett két méter magas szobrot India kormánya adta ajándékba. A szobor mellett egy tábla Fritjof Capra-idézettel magyarázza meg a jelentését:

„Évszázadokkal ezelőtt indiai művészek gyönyörű bronzszobor-sorozatokban ábrázolták a táncoló Sivákat. Ma a fizikusok a legfejlettebb technológiát használják a kozmikus tánc mintázatainak megjelenítésére. A kozmikus tánc metaforája tehát egyesíti az ősi mitológiát, a vallásos művészetet és a mai fizikát.”

Fritjof Capra norvég származású amerikai fizikus és filozófus

Ahogy Capra a Fizika Taojában írja: „Siva tánca jelképezi minden létezés alapját. Ugyanakkor arra is emlékeztet minket Síva, hogy a világ sokrétű formái nem alapvetőek, hanem illuzórikusak és mindig változnak. A modern fizika kimutatta, hogy a teremtés és a pusztítás ritmusa nemcsak az évszakok váltakozásában, minden élőlény születésében és halálában nyilvánul meg, hanem a szervetlen anyagnak is a lényegét jelenti."

​„A kvantummező elmélet szerint a teremtés és a pusztítás tánca az anyag létezésének alapja. A modern fizika ugyanis kiderítette, hogy a szubatomi részecskék mindegyike nemcsak energia-táncot lejt, de maga is energia-tánc; a teremtés és a pusztítás lüktető folyamata. Tehát a modern fizikus számára Siva tánca a szubatomi anyag tánca, minden létezés és minden természeti jelenség alapja.”

Aidan Randle-Conde, egy posztgraduális CERN-munkatárs ezt írta a szoborról:

„Így a nappali fényben, amikor a CERN tele van élettel, Siva játékosnak tűnik, arra emlékeztetve, hogy az univerzum állandóan felrázza a dolgokat, átalakítja önmagát és soha nem statikus. De éjjel, amikor több időnk van arra, hogy mélyebb kérdésekről elmélkedjünk, Siva szó szerint hosszú árnyat vet munkánkra; kicsit olyan ez, mint Platón barlangjának árnyékai. Siva emlékeztet arra, hogy még mindig nem tudjuk a választ az univerzum egyik legnagyobb kérdésére, és hogy valahányszor összeütköztetjük a sugárnyalábokat, figyelembe kell vennünk a kozmikus mérleget.”

A szobor a Tandavát táncoló Sivát ábrázolja – ez a tánc úgymond a teremtés, a megtartás és az elpusztítás ciklusának a forrása. A kozmikus ciklusnak megfelelően öt formája létezik:

A CERN ugyanakkor kritikát is kapott a szobor felállításáért. A konzervatív keresztények azzal vádolják az intézetet, hogy Istent játszik, különösen 2013-ban a Higgs-Boson azonosításakor, amelyet Isten-részecskének hívtak. A CERN végül megindokolta, miért határozott a „Pusztító” szobrának felállítása mellett. Azt mondták, hogy mivel India az intézet egyik megfigyelő státuszt kapott állama, tükrözi a CERN multikulturalizmusát.

Nyugaton a népszerű tudós, Carl Sagan vezette be ezt a gondolatot Kozmosz című műsorában:

„Ha vannak ciklusok az emberek életében, miért ne lennének az istenek aionjaiban? A nagy világvallások közül a hindu az egyetlen, amely azt a nézetet vallja, hogy maga a kozmosz is a halál és újjászületés mindent átfogó, végtelen számú ciklusán megy keresztül. Ez az egyetlen vallás, amelyben az időskálák – kétségkívül a véletlennek köszönhetően – megfelelnek a mai tudományos kozmológia skáláinak. Ciklusai az éjszaka és nappal közönséges váltakozásától Brahma nappaláig és éjjeléig terjednek, amely 8,64 milliárd évet ölel fel. Ez több, mint a Föld vagy a Nap kora, és körülbelül a fele az Ősrobbanás óta eltelt időnek. És még sokkal hosszabb időskáláik is vannak.” (az idézet a 37' körül kezdődik; Siva táncáról Sagan a 43'30''-től beszél.)

Forrás: http://www.dnaindia.com/

Fordítás, szerkesztés: Jakabffy Éva Zoé