“Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” (Babits Mihály)

Agykutatás évtizede először: a 90-es évek

Az Amerikai Egyesült Államokban a szenátus megszavazta és Bush elnök 1989. július 25-én aláírta azt a határozatot, mely az évszázad utolsó évtizedét az agykutatás évtizedének nyilvánította. Az, hogy a kezdeményezéshez az elsők közt csatlakozott Magyarország az 1991-es kormányhatározattal, nem a véletlen műve volt. A kormánynak Vizi E. Szilveszter terjesztette elő a csatlakozást, s Szentágothai János, mint országgyűlési képviselő indítványára hangzott el a deklaráció. Amerikában is, itthon is megnőtt a figyelem és érzékenység az agykutatás, az idegtudományok iránt. Részben ennek is köszönhető, hogy a Prima Primissima díjazottjai közt három idegtudós is van, és a figyelmet erősíti az is, hogy a csak idegtudósok számára kiírt legnagyobb kitüntetés, az Agy-díj első díjazottja három magyar volt.

Ahhoz azonban kutatási eredmények mellett idegtudósok, agykutatók nemzetközi szintű összefogására is szükség volt, hogy a döntéshozók nemzetközi és hazai szinten is belássák, nemcsak szükséges, de érdemes is az agykutatásba pénzt fektetni. Mert az első agykutatás évtizede még nem igazán erről szólt. A lelkesedés megvolt, a pénz azonban hiányzott. Az összes betegségre jutó költség harmadát adó agy- és elmebetegségek kutatására az összes betegség kutatására szánt összegnek mindössze 8% jutott az EU-ban is. Szerencsére a döntéshozókat meg lehetett győzni arról, hogyha agykutatásra fordítják az agybetegségeinek kezelésére fordított  éves összegnek csupán az egy tized százalékát, úgy körülbelül két tized százalékkal lehet majd csökkenteni a betegségek miatti költségeket. (Ez évi több száz millió euro.) Így az agykutatást már az EU 7. Keretprogramjában prioritásként kezelték. 

Agykutatás évtizede másodszor: 2013. január. 28.

Minden újság, közmédia tele a hírrel: a Európai Bizottság hivatalosan is bejelentette, a két támogatott FET (Future and Emerging Technologies, “Jövőbeni és feltörekvő technológiák”) program egyike az Emberi Agy Projekt (Human Brain Project – HBP). (A másik, szintén nem véletlenül, a nanotechnológia területéről a grafén.)

A 2013–2023 közötti időszakban 1,19 milliárd euró jut arra, hogy a közreműködő  több mint 80 európai és nemzetközi kutatóintézet együttes munkájával elérhesse a kitűzött célt, megtalálják a kapcsolatot az agyműködésért felelős gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.

A projekt része olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuper-számítógépes rendszerek kifejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy a világ minden részéről összegyűjtsék az agytudománnyal kapcsolatos adatokat, összetett agymodelleket hozzanak létre, szimulálni tudják az agy működését.

A másik hatalmas feladat egy új orvosi informatikai rendszer létrehozása. Segítségével a jelenleg szétszórt adatok klinikailag hasznos információi beépíthetők lesznek az idegrendszeri betegségek számítógépes modelljeibe, emellett pedig minden kutató és orvos számára hozzáférhetők. Ez nemcsak meggyorsíthatja, de objektívvé is teheti az agyi betegségek felismerését, kezelését, segítheti új gyógymódok kifejlesztését.

Az egész programot Henry Markram (Lausanne-i Ecole Műszaki Egyetem) irányítja, hangolja össze Karlheinz Meier (Heidelbergi Egyetem) és Richard Frackowiak (Vaudi Egyetemi Klinikai Központ, Lausanne-i Egyetem) segítségével.

Mindig büszkén hangoztatjuk, hogy nemcsak számos idegtudósunk, de maga a magyar idegtudomány is ott van a világ élvonalában. Most ismét okunk van a büszkeségre és örömre, mert ennek a kiemelt fontosságú projektnek a szereplői közt már kezdettől részvevője lehet Freund Tamás és kutatócsoportja, ami intézetünk számára is siker.

Azt is mondhatnánk, Freund Tamás és csoportja feladata “mindössze” folytatni azt, amit eddig is tett: alkalmazni a legmodernebb anatómiai és élettani módszereket, hogy a kapott adatok segítségével idegsejtek, hálózataik, majd az egyes agyterületek számítógépes modelljeit lehessen megépíteni ill. a tervezett modellek alkalmazhatóságát, jóságát ellenőrizni.

A 20. század utolsó évtizedében sokan mondták, hogy a következő évezred első száz éve a biológia és az orvostudomány évszázada lesz. Könnyen lehet, hogy igazuk lesz, de hogy most ismét “az agy évtizede” kezdődik, az biztonyos.