Egy olyan kis ország, amelyet a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni; amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a 20. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét,…
Az első rész itt olvasható.
Staar Gyula: 2006. augusztus 23-án röppent világgá a hír, hogy a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Madridban megtartott 25. kongresszusán 2007 januárjától a szervezet elnökévé választottak. Szívből gratulálok, olyan megnyugtató ez, hogy felőled mindig jó hírek érkeznek.…
Gimes Júlia beszélgetése Lovász László matematikussal
Készülve erre a beszélgetésre sok mindent elolvastam Önről, és úgy érzem, hogy Ön körül minden olyan tökéletes: van egy működő családja négy gyerekkel, nem vált el egyszer sem, pályája igen sikeres, hiszen egyike a…
Lovász László matematikus Mindentudás Egyeteme előadásának (2003) első része itt, második része itt olvasható.
IV. A bizonyítás új fogalma
A bizonyítás a matematika lelke, a görög tudomány talán legfontosabb alkotása. Mégis, az iskolai matematikatanításból sokszor kimarad. Még egyetemi hallgatók…
Mindentudás Egyeteme, 2003.
Lovász László matematikus előadásának első része itt olvasható.
2. Primtesztelés és -faktorizáció
Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük prímnek, de utána aztán sok példát látunk: 2,…
Mindentudás Egyeteme, 2003.
I. Bevezetés
A számítógépek a 20. század igazi forradalmát jelentik. Az elmúlt évszázad második felét szokás „atomkorszakként” emlegetni; azonban pontosabb leírás volna a „számítógépek korszaka”. Akár egy évnyi előadássorozatot is össze lehetne állítani a számítógépek,…
"A kiemelkedően eredményes kutatók hazatérésének, illetve itthon maradásának elősegítése mellett a Lendület azért is fontos, mert általa láthatóbbá válik, hogy Magyarországon is világszínvonalú kutatás folyik" – méltatta a program jelentőségét az MTA…
A 2000-ben megjelent mélyinterjú első része itt, második része itt, harmadik része itt olvasható.
Staar Gyula: Húsz éve indítottátok útjára az azóta is megjelenő, világszerte ismertté vált angol nyelvű folyóiratot, a Combinatoricát, magyar matematikus szerkesztőkkel, Budapesten. Kíváncsi lennék,…
A 2000-ben megjelent mélyinterjú első része itt, második része itt olvasható.
Staar Gyula: A Természet Világa Matematika különszámában Erdős Pál kedves megjegyzését idézted egy sejtéssel kapcsolatban: „Soha senkit nem irigyeltem tétel miatt, de téged most irigyellek ezért a sejtésért.” Cikkedben…