A megismerés legfontosabb eszközéről, az emberi agyról még nagyon keveset tudunk. Ugyanakkor a civilizáció fejlődése, valamint az információs forradalom eredményeképpen ez a szervünk van legjobban terhelésnek kitéve. Ezzel van szoros összefüggésben, hogy az idegrendszeri megbetegedésekben, kóros lelki elváltozásokban (neurózis, szorongás, depresszió stb.) szenvedők száma világszerte állandóan növekszik. A XXI. század nagy kihívása egyrészt a különböző idegrendszeri és elmekórtani megbetegedések terápiájának megoldása, másrészt - de ez már nem csak orvos-biológiai szempontból, hanem filozófiai szempontból is fontos -, hogy választ tudjunk adni az agy és tudat kapcsolatára.

Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, ...

Az interjú első része itt olvasható

- Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda?

- Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről mindenki tudja, milyen kiváló matematikus. Egyszer, amikor az ELTE folyosóján összefutottunk, nekem szegezte a kérdést: nem akarsz franciául tanulni? A nyelveket mindig is szerettem, akkor már jól elsajátítottam a németet, de svédül, angolul és oroszul is tudtam. A franciához viszont nem volt kedvem. Lempert azonban rámenős volt, kiderült, azért kellettem nekik, hogy meglegyen a tízfős tanulócsoport, akkor adott franciatanárt a nyelvi ...

- Mondjon három olyan dolgot, ami különösen fontos az életében!

- A matematika, a zsonglőrködés és a szabadság.

- Számítottam erre a válaszra. Csupán a harmadiknál tévedtem.

- Miért, mire gondolt?

- A másik nemre, a nőkre.

- Érthető...

- Legyen akkor az a negyedik.

- Rendben.

- Menjünk akkor végig ezen a négy stáción! Első a matematika. Arra vagyok kíváncsi, hogyan lett a kaposvári orvoscsalád gyermekéből Japán talán legismertebb matematikusa. Kezdjük a gyermekkorral!

- Első sikereimet a számtanban négyévesen arattam. Az általános iskola második osztályába járó nővéremtől ellestem, hogyan kell kétjegyű számokat összeszorozni. Írni nem tudtam, így természetesen fejben végeztem el a műveleteket. ...

Az interjú első része itt olvasható .

Szemerédi Endre

– Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot?

– Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem. Szerencsére nem nagyon változott meg. Amit szívesen csinálok, az az iskolákban a gyerekeknek és a tanároknak tartott előadások. A médiaérdeklődés szerencsére megszűnt.

–   Úgy hallottam, többször felléptél az egyik televíziós sportcsatornánkon is, ahol a sportemlékeidről faggattak.

– Igen, mert én közelebbről ismertem az aranycsapatunk tagjait. A nagy meccsek előtt egy héttel mindig elvonultak a margitszigeti ...

"P ascal pedzett valamit, amikor nemcsak Istent kereste a matematika képletei mögött, hanem az embert is."  
Márai Sándor

– 2012-ben a Norvég Tudományos Akadémia a matematika terén elért kimagasló életműved elismeréseként Abel-díjjal tüntetett ki. A díj szakmai értéke és pénzösszege a Nobel-díjéhoz mérhető.  ....  Számítottál az Abel-díjra?

– Őszintén mondom, egyáltalán nem számítottam rá. Nagy meglepetés volt.

–   Pedig hozzászokhattál a komoly matematikai elismerésekhez, elég, ha csak a Pólya-díjat, a Rolf Schock-díjat, a Leroy P. Steele-díjat említem, ezeket mind megkaptad. Hogyan értesültél arról, hogy Abel-díjas lettél? Gondolom, ennek is megadják a módját.

– Az eredményhirdetés márciusban van, ...

Bár a nyugati ember már mintegy 2500 éve (a krotoni Alkmaiontól kezdve) felismerte, hogy a tudat az agy kizárólagos produktuma, ezzel nem mindenki ért egyet. A vita gyújtópontjában az a kérdés áll, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy az agy a tudat kizárólagos forrása, nem vonja-e ez maga után, hogy fel kell adnunk a nézetet, mely szerint a választás és a szabad akarat szolgáltatja a morális felelősség alapját az emberi viselkedésben. A tét tehát nagy, nagyon is nagy.

Buzsáki György agykutató

Először is, hadd szögezzem le: hiszek abban, hogy bármilyen probléma, beleértve azt is, amelyet a filozófusok elmének hívnak, megoldható tudományos kutatás segítségével. Mi lenne hát számomra a test-elme kutatásának receptje?

A tudós ...

A cikk első része itt olvasható .

Helyzetjelentés az elme problémájáról az idegtudományban

Úgy gondoljuk, hogy az információ reprezentációját az agy valósítja meg, összekapcsolt neuroncsoportok által. Az összeköttetést két különböző módon képzelhetjük el. Elsőként a neuronok közti térbeli kapcsolatokként, amelyek többnyire közvetlenek. Egy másik mód, melyet én funkcionálisnak neveznék, hogy az idő dimenzióját beépítve is meg lehet valósítani az összeköttetést. A téri kódolás véges számú lehetséges reprezentációt tesz lehetővé. Az idő komponensét hozzáadva a téri kódoláshoz lényegesen nagyobb halmazt kapunk a lehetséges reprezentációkból. Például a zongorán csak korlátolt számú dallamot lehet ...

Szellemek és óriások

Bruno Bettelheim pszichológus, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyv szerzője írta: a gyermek öntudatlanul is örömét leli a mesében, mert megfenyegeti mindazokat, akik őt magát „palackba zárják”. A modern mesékben, állítja Bettelheim, sokszor előfordul, hogy egy gyermek túljár egy felnőtt eszén. De mivel ezek a történetek túlságosan leplezetlenek, nem nyújthatnak képzeletbeli megkönnyebbülést a gyermeknek, sőt akár meg is rémiszthetik. Miért? A szerző erre különös magyarázatot ad. A gyerek, bár nem egyszer nyomasztónak érezheti a felnőttek fölényét, mégis ragaszkodik ahhoz a tudathoz, hogy a felnőttek okosabbak, erősebbek nála, nem rászedhetők, ugyanis csak így tudják őt ...

Egy iráni angol kisfiúra, Jamie Tehranira óriási benyomást tettek a mesék, különösen a Piroska és a Farkas, amelynek két változatát is ismerte. Elgondolkodtatták a hasonlóságok és az eltérések, ahogy Darwint a Galápagos-szigetek madarai esetében. Később Tehrani megörült, amikor ráébredt a törvényszerűségekre, és úgy vélte, ez az út vezet majd el saját múltunkhoz. És hogy a valóságról alkotott képünket a mesék segítségével tehetjük majd teljesebbé.

Jamie Tehrani

E ponton találkozik a genetika a memetikával, már ha a módszer átvihető egyikről a másikra. Ez egyelőre kétséges, de az ötlet igen innovatív. A kutatásról szóló BBC-híreket pedig váratlanul széles körű figyelem övezi. Miért?

Kultúránkból talán ...