A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdet a szakmódszertan megalapozását és megújítását segítő kutatások támogatására. Ahogy a mottóként választott Szent-Györgyi Albert-idézet fogalmaz: "olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája". A pályázat részleteiről és életre hívásának indokairól beszélgettünk Csépe Valériával, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnökével.

Miért tartja fontosnak az Akadémia, a hazai tudomány "legmagasabb" intézménye, hogy az oktatással, vagyis a tudásközvetítés alsó, széles szintjével foglalkozzon ilyen mélységben?

Ez a pályázat elsősorban nem a közoktatásra irányul. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb feladata a hazai kutatóintézetek támogatása az intézményhálózata erőforrásaival és pályázatokkal. Bár jelentős múltja van itthon a módszertani kutatásoknak (gondoljunk Például a világszerte elterjedt Kodály-módszerre), s hagyományosan az Akadémia keretei között is működtek ilyen kutatóintézetek, mára ez a hálózat elsorvadt. Ezért szeretnénk nemcsak a már létező csoportoknak lehetőséget adni, hanem újonnan alakuló műhelyeket is életre hívni. Ha ez a kutatóhálózat megfelelően működik, annak eredményeként a közoktatás profitálni tud a megszerzett tapasztalatokból, amit egyébként valóban nagyon fontosnak tartunk. Ahogy Lovász László elnök úr fogalmazott: "a társadalom egyik legfontosabb tevékenysége a közoktatás. Ha egy autógyárban milliárdokat költenek egy-egy kis részlet tökéletesítésére, akkor a gyerekeink is megérdemelnének ennyit, hiszen mennyivel fontosabb az, ami velük történik."

Csakhogy sokszor halljuk: a gyerekek már évszázadok óta ülnek az iskolában, s eddig megfeleltek a módszerek. Miért kéne most változtatni?

A technikai fejlődés az utóbbi néhány évtizedben annyira felgyorsult, hogy egyrészt a rendelkezésre álló eszközök egészen új perspektívákat nyitnak, másrészt a mára elérhető ismeretanyag a legutóbbi 10-20 évben született. Megváltozott a fiatalok szocializációja, új utakat kell keresni, hogy megszerettessük velük a tanulást. Ezek a tények olyan feladatok elé állítják a közoktatást, amelyek megoldásához nélkülözhetetlen a tudomány eszköztára.

Pontosabban hogyan tudnak a szakmódszertani kutatások emelni a közoktatás hatékonyságán?

Jelenleg kevés kutatás foglalkozik a közoktatás módszertanával. A szakdidaktika területe rendkívül szerteágazó. A pedagógia célja nem csupán a kognitív képességek fejlesztése; ennek rengeteg idegtudományi, emocionális, pszichológiai vonatkozása is van, komplex vizsgálatukhoz interdiszciplináris szemlélet szükséges. Mi azt szeretnénk, ha ennek a pályázatnak a keretében először tüzetesen nagyító alá vennénk a jelenlegi helyzet erősségeit és nehézségeit, feltárnánk a lehetőségeit és a veszélyeit. Ezután összegezni szeretnénk a hagyományos módszerek hatásait és fejleszthetőségét, majd feltérképezni, hogy milyen eddig ismeretlen ötleteket lehet behozni, az új lehetőségek mennyiben alkalmazhatók. Végső soron a cél az, hogy a tudásátadással összhangban megfelelően fejlesszük a diákok készségeit is. Ez tudományterülettől független. Ebben a vizsgálatban nem az a kérdés most, hogy mit tanítunk, hanem hogy hogyan. Ennek pedig illeszkednie kell az egyéniséghez, az életkorhoz, természetesen a tartalomhoz és a környezethez is.

Milyen eredményt várnak tehát egy-egy sikeres pályázat végén?

Most az első időszakban az elméleti kutatásokra helyezzük a hangsúlyt. A jelenlegi gyakorlat széleskörű vizsgálata - hogy például milyen személyi és tárgyi feltételek adottak -, s az ebből adódó következtetések levonása után várunk konkrét javaslatokat a fejleszthetőségre. Erre épül majd egy második, hosszabb futamidejű pályázat. Ennek keretében a kidolgozott módszertani elképzeléseket, akár kísérleti osztályokon, tantermekben finomítva, a gyakorlatba átültethetővé kell tenni. Szükséges vizsgálni az új módszerek hatékonyságát és eredményességét. Végső eredményként például megszülethetnek tudományos háttérből kipróbált, kézzel fogható, új segédletek, így e-tananyagok, vizuális eszköztárak, IKT-eszközök.

Kiktől várják a pályázatot?

Nagyon fontos, hogy nem csak a már létező csoportoknak szeretnénk lehetőséget nyújtani, új műhelyek is megalakulhatnak. Lehet pályázni önállóan vagy konzorciális formában is. Lényeges, hogy minden kutatócsoportnak kötelessége legalább egy, közoktatásban oktató gyakorló pedagógus bevonása. November 24-e a pályázati határidő, ekkorra várjuk a kidolgozott koncepciót, mely tartalmazza az ütemezést, a személyi feltételeket és az eszközigényt. December elején hirdetjük ki a győztesek névsorát.

Tegzes Mária