2013. okt. 11-én ünnepélyesen átadták az új Nikon-KOKI mikroszkópközpontot (NKMK). Ez 1 050 000 Eurós beruházás, mely az itt dolgozók számára csúcstechnológiák alkalmazását teszi lehetővé; élő sejtekben zajló folyamatokat figyelhetnek meg még sosem látott részletességgel.

Egy bővítés nem minden esetben ok arra, hogy egy világcég elnöke két teljes napját csak utazásra áldozza miatta. Az, hogy mégis eljött Sumio Eimori, a Nikon BV elnöke, hogy fontosnak tartotta személyes jelenlétét, elsősorban nem a hagyományos japán udvariasságnak, de annak köszönhető, elismeri az itt folyó munkát, elégedett a Központ átadása óta elért eredményekkel és garanciát lát arra, hogy a további eredmények még inkább hirdetik majd a Nikon mikroszkópok sokféle kérdés megválaszolására való alkalmazhatóságát, a cég nyitottságát akadémiai intézetekkel való együttműködésre, és bemutatja ennek az együttműködésnek mind a két fél számára kölcsönös hasznát.

A Nikon néhány éve megnyitott, hasonlóképp erőteljes Nikon támogatással működő központjai közül mára három maradt meg: az amszterdami, a barcelonai és a budapesti. E három azonban elnyerte a Nikon Kiválósági Központ/Nikon Center of Excellence megtisztelő címet, mely még nagyobb támogatást, kivételes előnyöket jelent. 

A központ 2010. májusi megnyitása óta húsz, a Nikon Központban végzett munkát is tartalmazó cikket jelentettünk meg nemzetközi folyóiratokban, és kb. kétszer ennyi vár elfogadásra ill. áll benyújtás előtt. ...

Beszédes adatok is bizonyítják, hogy az eddigi eredmények, a már megjelent 20 cikk nem a véletlen vagy szerencse műve. Az intézet 16 csoportjából 72 kutató dolgozott eddig 103 különböző projekten összesen 11387 munkaórát, s ki tudja hányszor ennyit a mikroszkópos programok tanulmányozásával, a kísérletek megtervezésével, az eredmények értékelésével. Ez a központ mára az intézet szerves részévé vált. 

A Nikon Austria ill. Auroscience megvalósították, ami a legtöbb helyen álomnak tűnik: a szerviz és segítség szó szerint napi 24 órában áll a mikroszkópközpontban dolgozók rendelkezésére. 
A két igazgató, Freund Tamás és Sumio Eimori, az eddigi együttműködést és eredményeket méltató szavai után néhány kivételes, a Nikon mikroszkópokkal készített felvételt is láttunk. Katona István elsősorban a Nikon N-STORM rendszer előnyeit, míg Szabadics János a C1 és Spinning Disk konfokális rendszerek elektrofiziológiai mérésekre való alkalmazhatóságát bizonyította. Barna László pedig, a központ vezetője és a központ megnyitása óta minden ott dolgozó legfőbb segítője, a Nikon-KOKI mikroszkópközpont történetét mesélte el néhány beszédes filmkockán. 

* 

2010-es beszélgetés Katona István molekuláris biológussal, a KOKI munkatársával, akinek 2009-ben Peter Drenttel, a Nikon európai részlegének élettudományi területért felelős vezetőjével és Soós Miklóssal, az Auro-Science alapítójával és vezetőjével. 

- Milyen típusú vizsgálatok elvégzése vált lehetővé az új berendezésekkel, az egyébként mikroszkópokkal már igen jól felszerelt intézetben? 

KI: A KOKI valóban kiemelkedően jól felszerelt különböző mikroszkópokkal, hiszen van több klasszikus fluoreszcens, illetve konfokális mikroszkópunk, két transzmissziós elektronmikroszkópunk, de ezekkel csak fixált, már nem élő szöveten lehet vizsgálatokat végezni, a 2-foton-mikroszkópok pedig egyedi kialakítású, évekig csak egy-egy kutató igényeit kiszolgáló berendezések. Az NKMK műszerparkjának kialakításánál viszont fontos szempont volt, hogy minél több kutató számára jelentsen segítséget, és minél több kísérlettípus elvégzésére legyen alkalmas, hiszen ez egy non-profit szolgáltatóegység. A legnagyobb előrelépést a KOKI kutatói számára az élő sejteken végzett képalkotó eljárásokon alapuló kísérletekben látom, amelyek a plazmamembránok részletes vizsgálatától kezdve az idegvégződésekben zajló jelátviteli folyamatokig alapvetően új kérdések vizsgálatát teszik lehetővé.
Szintén nagyon várjuk a vadonatúj N-STORM- technológiát, amely most, 2010 őszén érkezik az intézetbe, és bár fluoreszcens mikroszkóp, hihetetlenül jó, 20-40 nm-es felbontást tesz lehetővé. Ezzel a műszerrel már az egyes sejtszervecskékre korlátozódó élettani folyamatok is megjeleníthetők lesznek. 

- Mennyire segítheti a központ az intézet kutatóit tudományos céljaik megvalósításában? Hozzájárulhatnak-e ezek a csúcstechnológiát képviselő mikroszkópok ahhoz, hogy a kutatók új kérdésekre kereshessenek választ?

KI: Ezért vannak! Ezeknek a csodálatos műszereknek a segítségével egyre pontosabb adatokat tudunk gyűjteni az élő sejtek, a mi esetünkben az idegsejtek és gliasejtek működéséről, s ez a valósághoz egyre közelebb álló koncepciók kialakítását teszi lehetővé. Az elmúlt két évtizedben egyrészt a színes fluoreszcens fehérjék és módosított rokonaik megjelenését érzem a legfontosabb technikai áttörésnek, másrészt a különböző genetikai beavatkozások alkalmazását, mint a transzgén, illetve génkiütéses állatmodellek létrehozása, az RNS-interferencia-módszerek alkalmazása. A most kapott mikroszkópokkal mindkét alapvető technikai megközelítés előnyeit maximálisan ki tudjuk majd használni kutatási feladataink megoldására.

- Szerepelt már a NIKON Austria cég távlati tervei között egy ilyen központ létrehozása Magyarországon? 

PD: A cég hasonló központokat alapított már Heidelbergben, Oxfordban és Párizsban. A NIKON vezetőinek ötlete volt, hogy a közép-európait itt, Budapesten kellene létrehozni. S mivel a KOKI  
igazgatója, Freund Tamás professzor nemzetközileg elismert szaktekintély, igen gyorsan úgy döntöttünk, hogy az ideális helyszín a KOKI lenne.

KI: Az első eredmények már a megnyitó utáni héten megszülettek, és bízom abban, hogy egyre több kollégámnak lesz segítség a már most futó projektjeik magasabb szintű megvalósításában is. Új kutatási tervekre kérhetünk támogatást, hiszen máris be tudjuk mutatni, hogy létezik hozzá megfelelő műszer és szakmai háttér. A külföldi vizsgálatok azt mutatják, hogy a színvonalas kutatás anyagi hátterének biztosításához elengedhetetlen intézeti pályázatok sikerességét egy ilyen szolgáltatóegység léte 10-15%-kal növeli meg. A KOKI kutatócsoportjai közül néhány a világ legjobbjai között van saját szakterületén, s a többi csoport is elismert nemzetközi szinten. A tudományos eredményességben tükröződő fejlődés két-három év múlva jelentkezhet majd, hiszen egy élettudományi kutatási feladat megoldása átlagosan ennyi időbe kerül. ... 

SM: Ilyen bemutató centrum létrehozása a Nikon magyarországi képviselőjének nem juthat az eszébe. A verseny rendkívül nagy, a fizetőképes vásárló pedig relatíve kevés, s ez minimalizálja a kereskedelmi képviselet profilját. Magyarországon egy tudományos műszerek kereskedelmével foglalkozó cégnek több gyártó képviseletét is el kell látnia, hogy fennmaradhasson. Itthon több cég is felhasználja a „demo/bemutató labor” szlogent, amikor egy kicsit nagyobb kedvezmény ad, de ezek mögött nincs valódi bemutató labor státusz. Ebben az esetben a világ egyik vezető mikroszkóp-gyártójának európai vezetői a zsebükbe nyúltak, sőt, ami ennél lényegesen fontosabb, komolyan figyelnek az intézetre, ahová műszereik kerülnek, személyesen jönnek el tárgyalni, számon tartják az intézet kutatóit. Ezt nevezem igazi központnak vagy bemutató labornak, de ebből nincs sok. Épp ezért, amikor felmerült annak a lehetősége, hogy a KOKI-ban megalakulhat egy ilyen központ, minden követ megmozgattunk annak érdekében, hogy ez valósággá is váljon.  

Amikor a NIKON vezetői először vették fontolóra, hogy a KOKI-ba telepítik a központot, tudtuk, vagy meggyőzzük őket most, vagy soha.  E nagy gyártóknak profi vezetői vannak, akik azonnal megérzik, hogy mi a legjobb választás. Így történt a KOKI esetében is. Majd két évtizeddel ezelőtt valami hasonló fordult elő. Elektronmikroszkópot szerettünk volna eladni a  KOKI-nak, de a rendelkezésükre álló pénz sokkal kevesebb volt, mint amit mi elfogadhattunk volna. És, bár akkor még nem volt internet, a japán főnök mindennek utána járt és teketória nélkül megajánlotta azt a Hitachi-7100-ast, ami ma is itt dolgozik.

 - A beruházás közös költség volt. A cég számára milyen formában térülhet ez meg? 

PD: Az élvonalbeli kutatás szinte naponként hoz újabb eredményeket, és egy olyan cég, mint a Nikon, részese kell, hogy legyen ennek a folyamatnak. Új, budapesti központunk vezetője épp ezért nemcsak megismerteti majd az új technológiákat a kutatókkal, hanem össze is gyűjti és eljuttatja hozzánk a felhasználók tapasztalatait. Magyarországi partnercégünk, az Auro-Science pedig napi jelenlétével segíti a Nikon és a központ használói közti kommunikációt. Hiszünk abban, hogy a KOKI-ban folyó kutatás segítségünkre lesz műszereink fejlesztésében, és talán még fontosabb az, amit magáról a munkafolyamatról tanulhatunk tőlük. 

- Mekkora az érdeklődés az intézet kutatói részéről a laboratórium iránt?  

PD: Megtisztelőnek érezzük, hogy az idegtudományok olyan világszerte elismert kutatójával lehet ilyen izgalmas együttműködésünk, mint Freund professzor. Biztos vagyok abban, hogy sok kutató alig várja már, hogy megismerhesse, használatba vehesse a Nikon Központ legújabb, a mikroszkopizálás elméleti határait közelítő műszereit.  

SM: ... Igazi kihívás lesz majd a STORM-rendszer, amit a NIKON az év második felében szállít a laborba. Tréfásan fogalmazva, ez az az optikai mikroszkóp, ami nincs. Nagyobb a felbontása, mint a fénymikroszkópok elvi felbontása - 200 nm - lehetne. Ez elméletileg azt is jelenti, hogy egy ilyen műszer lehetőséget ad olyan újdonságok felfedezésére, ami szinte egymagában elégséges egy jó publikáció megírásához. 

- Mennyire elégedett  az „üzlettel”? 

PD: Egy üzletember csak akkor lehet elégedett, amikor a profit, a haszon megjelent már. Ez ebben az esetben először a nyert tapasztalat formájában jelenik majd meg. De biztos vagyok abban, hogy a Nikon-KOKI Mikroszkópos  Központ anyagi értelemben is sikeres lesz számunkra, mivel hatása, befolyása túlmutat Budapesten, de még Magyarországon is. 

Kittel Ágnes (Természet Világa)