Trócsányi Zoltán 

Debreceni Egyetem és MTA DE Részecskefizikai kutatócsoport

Az előadás képei itt láthatók 

A "Diákok az Akadémián” program keretében Trócsányi Zoltán akadémikus az elemi részecskéket vizsgáló felfedező kutatások világába kalauzolja el a középiskolásokat. Gazdag illusztrációs anyaggal kísért előadásából a növendékek megismerhetik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) laboratóriumában folyó munkát, és képet kaphatnak a szinte teljes bizonyossággal igazolt Higgs-bozon kutatásáról is.

A részecskefizikus személyes példájára hivatkozva mutatott rá, mennyire fontos, hogy a természettudományok felkeltsék a diákok érdeklődését. "Meghatározó élményem volt Öveges professzor televíziós sorozata, amelynek hatására tízévesen elkezdtem olvasni a könyveit. Annyira megtetszettek, hogy rögtön elhatároztam, fizikus leszek" – emlékezett vissza Trócsányi Zoltán az mta.hu-nak nyilatkozva. A kutató kiemelte a pozitív visszajelzések, a szaktárgyi versenyeken elért sikerek fontosságát. Mestereként két egyetemi témavezetőjét, Dede Miklóst és Kunszt Zoltánt említette.

"A felfedező kutató két legfontosabb erénye a kíváncsiság és a kitartás – véli az akadémikus. – Lényeges, hogy a vizsgált rendszert, folyamatot teljes egészében meg akarjuk ismerni, és ne adjuk fel addig, amíg meg nem találjuk kérdésünkre a választ, még ha ez hosszú évekbe telik is." Trócsányi Zoltán elméleti számítás alapján nagy pontossággal előre megjósolta bizonyos részecskeütközések várható eredményét. Amikor Hamburgban a – tőle függetlenül – e tárgyban folyó részecskeütköztetési kísérletek értékelése befejeződött, nagy eltérés mutatkozott a mérési eredmények és a korábbi, kevésbé pontos számítások között. Az akadémikus és kutatótársa számítási eredményei azonban megegyeztek a kísérletek során kapott értékekkel. A számításhoz új elméleti módszer kidolgozására volt szükség, amelyben fontos szerep jutott az akadémikusnak, és amely jelentős elismerést hozott a kutatóknak.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának előadása előtt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszönti az Akadémián nagy számban megjelenő érdeklődő diákokat, akiknek Trócsányi Zoltán az Európai Részecskefizikai Laboratóriumban zajló kutatásokról és az idén bejelentett felfedezésről, a Higgs-bozon megfigyeléséről beszél "Az isten-részecske" című előadásában. A részecske felfedezése megerősíti az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, illetve az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtér-elméletet, azaz a részecskefizikai standard modellt, amely a kutató szerint így valódi elméletté válhat. A Higgs-részecske tulajdonságainak további vizsgálata dönti majd el, módosításra szorul-e a standard modell.

      "A felfedezés pillanatában általában lehetetlen megítélni, mennyiben lesz egy-egy újdonság hasznos a jövőben - mondta az mta.hu-nak az akadémikus. – Ám a történelem azt mutatja, hogy ezek a kutatások alapjaiban változtathatják meg a hétköznapjainkat." Trócsányi Zoltánleszögezte: Előfordulhat, hogy a felfedező kutatások jelentősége csak nagyobb távlatokban vagy csak rendkívül áttételesen mutatkozik meg. A világháló születését például a Higgs-bozon utáni kutatások egyik eredményének is tekinthetjük, mivel e részecskefizikai vizsgálatok olyan nemzetközi összefogást igényeltek, ami mintegy kikényszerítette az internet megjelenését. "Lehetséges, hogy a Higgs-bozon felfedezése új utat nyit a tudományban, amelynek nyomán megtudhatjuk, mi tölti ki a világegyetemet. Sejtelmünk sincs ugyanis arról, miből áll, csak azt tudjuk, hogy 95%-ban más, mint az általunk ismert anyag" – zárta szavait a kutató.