A 2014. novemberi Magyar Tudomány Ünnepén elhangzott előadások

A természeti erőforrások fogyatkozásának kérdéseit, a globális felmelegedés Kárpát-medencét érintő hatásait, a klímaváltozás társadalmi aspektusait, valamint a munkaerő-vándorlás okozta kihívásokat összegezték „A jólét ára: a természeti-társadalmi erőforrások a jövő kihívásai és kockázatai tükrében" című előadóülés résztvevői. A rendezvény előadói a tudományos eredmények ismertetése mellett a várható tendenciákat is vázolták.

A természeti erőforrások véges volta és az egyre fokozódó fogyasztás közt feszülő ellentétre hívta fel a figyelmet Szarka László Csaba akadémikus. Rámutatott, hogy a világ energiafogyasztása megállíthatatlanul nő – a folyamatot a 2008-as gazdasági válság sem törte meg. „Olcsó, könnyű, tiszta megoldások nincsenek". A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, a jelenlegi trendeket figyelembe véve nem várható, hogy a zöld energiák az energiafogyasztás jelentős hányadát fedezzék, ráadásul ezek környezeti terhelése is hasonló, mint a fosszilis energiahordozóké. A szélturbinák, napelemek előállításához ugyanis ritkaföldfémekre van szükség, tehát figyelembe kell venni a bányászat következményeit is. További mérlegelendő szempontokat vet föl, hogy „az ismert ritkaföldfém-készletek 97%-a fölött Kína rendelkezik". Az ember éghajlat-alakító, geológiai, biológiai, környezetszennyező tényező a Földön, amit szemléletesen példáznak a közelmúlt vagy a jelen folyamatai, például a biodiverzitás csökkenése vagy az invazív fajok terjedése. A várható tendenciákkal kapcsolatban felhívta rá a figyelmet: az utóbbi száz évben a népesség száma négyszeresére duzzadt, a vízfelhasználás tízszeresére, a fogyasztás pedig hússzorosára nőtt.Szarka László a fő problémának ezért a természeti erőforrások megfogyatkozását nevezte. „Aki véges rendszerben végtelen növekedést képzel el, az vagy őrült, vagy közgazdász" – idézte Kenneth E. Boulding közgazdász szavait. Mivel a fogyasztói igények folyamatosan növekednek, a fenntartható fogyasztás megvalósíthatatlan illúziónak tűnik. 

Bartholy Judit,  az MTA doktora a klímaváltozás hátterében húzódó folyamatokat foglalta össze. Mint rámutatott, a légkör összetétele jelentősen megváltozott: a metán-, a szén-dioxid- és a dinitrogén-oxid-szint nagymértékben megemelkedett. A növekedés mértékét mutatja, hogy az antarktiszi jégfuratminták elemzése alapján 800 ezer éve nem fordultak elő ezek a gázok ilyen magas koncentrációban. Az éghajlati modellek fejlődését ismertetve a szakember elmondta: mivel az éghajlat rendkívül összetett rendszer, az egyes modellek felállításánál nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, s a modellek szükségszerűen bonyolultak lesznek. Futtatásuk ezért igen nagy számítástechnikai kapacitást igényel, fejlesztésüknek pedig jelenleg az informatikai korlátok szabnak gátat. A jövőben várható trendeket ismertetve Bartholy Judit emlékeztetett rá: Közép- és Kelet-Európa úgynevezett klímaérzékenysége lényegesen nagyobb, mint az északnyugat-európai területeké, tehát a Kárpát-medencében is nagyobb mértékben jelentkeznek a klímaváltozás hatásai. Ez a század közepére 1-2,5 Celsius-fokos, a század végére 2-5 Celsius-fokos növekedést hozhat (amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás tendenciáiban nem lesz jelentős változás). Amellett, hogy valamennyi évszak melegebb lesz, nyáron várhatóan aszályosra, télen viszont csapadékosabbra fordul az időjárás. Bartholy Judit a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését sürgette, hiszen „minél tovább várunk, annál több lesz a visszafordíthatatlan változás".

Jankó Ferenc PhD az éghajlatváltozás társadalmi vetületét, a társadalmi diskurzusokat, a témának a nyilvánosság különböző szintjein történő megjelenését elemezte. A fiatal geográfus rámutatott: az internetnek nagy szerepe van abban, hogy a klímaváltozáshoz hasonló tudományos, ám távlati léptékben mindenki életét befolyásoló jelenségnek a tudományos közösségektől független értelmezése is megjelent. Az egyes, az egyénekhez köthető éghajlatfogalmak differenciálódását szemléletes példával világította meg:

„Nincs karácsonyi képeslap behavazott táj nélkül, noha a meteorológusok a megmondhatói, hogy nagyjából 10%-nyi az esély a fehér karácsonyra." Mint részletesen megvilágította, a klímaváltozás megítélése nagyban függ egy-egy régió sajátosságaitól, aminek kutatása a társadalomtudományok feladata.

A nemzetközi munkaerőmozgás földrajzi kihívásait vette górcső alá Kovács Zoltán, az MTA doktora. „Megállítható, visszafordítható-e az elvándorlás? Hosszú távon biztosítható-e a magyar gazdaság növekedéséhez szükséges humánerőforrás?" – tette fel az aktuális kérdéseket a szakember. A munkaerő-áramlás jelenlegi tendenciáit jellemezve felhívta rá a figyelmet, hogy az agyelszívás (brain drain) és az agyvisszaszívás (brain gain) mellett egyre szélesebb körben jelentkezik az a jelenség, amikor az egyén rövid távon, akár két-három évente változtatja a lakhelyét. „Két évet Londonban dolgozik, aztán hazajön, majd néhány évre rá megint továbbáll, mondjuk, Németországba – hozott példát a kutató. - Ez a jelenség, az úgynevezett brain circulation, régebben is létezett, de elsősorban magasan képzett értelmiségiekre, kutatókra, művészekre volt jellemző. Az utóbbi időben azonban tömegessé vált." Az európai uniós tagállamokban élő magyar állampolgárokról Kovács Zoltán elmondta: döntő részük fiatal, 40 év alatti, diplomás, legnagyobb számban Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Királyságba költöztek, és mintegy negyedük rendszeresen anyagilag is támogatja az otthon maradottakat. A kutató felhívta rá a figyelmet, hogy nem Magyarország az egyetlen a volt szocialista országok közül, ahonnan jelentős migráció indult: Romániából, Litvániából, Lettországból, Bulgáriából még nagyobb számban vándoroltak el. A negatív hatásokat számba véve Kovács Zoltán megemlítette a kedvezőtlen demográfiai hatásokat, a jelentős mértékű adóbevétel-kiesést, az esetleges munkaerőhiányt, a családi kötelékek lazulását, a társadalmi eróziót. A külföldön (például Indiában) bevezetett lehetséges válaszintézkedések mellett a hazai kezdeményezések között megemlítette a Lendület programot, amelynek köszönhetőn csaknem száz kiemelkedően eredményes fiatal kutató folytatja Magyarországon a munkáját.

Cikkeim a zöld energiáról: 

Kék bolygó, zöld jövő - mennyire zöldek a megújuló energiák?

A zöld energia fekete dossziéja