ELI lézerközpont épül Szegeden
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lézerközpont alapkövét 2014. február 7-én tették le Szegeden. A Budapesti úti, egykori Vorosilov laktanya harckocsiállomásainak helyén épülő lézerközpont időkapszulájába többek között egy Délmagyarországot, az épület aláírt terveit és személyes emlékeket is elhelyeztek az ünnepség résztvevői. – Ez nem az a beruházás, amivel Európához felzárkózunk, ez az a beruházás, amellyel Európa fölzárkózik a világhoz. Az ELI nemcsak egy épület, hanem egy példátlan jelenség kezdete – mondta Szabó Gábor akadémikus fizikus, az SZTE rektora.
„Ez nem egy európai beruházás, amihez valamilyen módon forrásokat biztosított az unió, hanem egy olyan tudományos összefogás, amit Európa abból a célból hoz létre, hogy egy bizonyos tudományterületen a világversenyben a világelsőségét biztosítsa”. Szabó Gábor emlékeztetett, mára a lézerek mindennapjaink részévé váltak, gondoljunk csak vonalkód leolvasókra vagy éppen a CD-lejátszókra.
Magyarország kutatás-fejlesztési központtá válásának lehetőségéről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a lézerközpont ünnepélyes alapkőletételén elmondott beszédében. A kormányfő a Magyar Tudományos Akadémia eredményeit méltatva kiemelte: egy hosszabb távú stratégia részeként 2010-től jelentősen bővült a tudományra fordított források nagysága. Emlékeztetett: a közelmúltban készült el az MTA Wigner Adatközpont és az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete. Létre kell hozni a tudományos kutatóközpontok egész hálózatát, hogy Magyarország ne csak termelési, hanem kutatási-fejlesztési központtá is váljon – mondta. - Kevesen voltunk, de sokan maradtunk – idézte a román partizánok mondását Orbán Viktor arra utalva, hogy az ELI-beruházást a kezdetekkor kevesen támogatták.
A miniszterelnök hozzátette, az ELI helyszíne szimbolikus: a 20. század maradványára, egy volt szovjet laktanya helyére épül a 21. századi kutatóközpont. Dicsérte Szeged polgármesterét az elmúlt évek fejlesztéseiért: 6,5 év alatt Szegedre 293,4 milliárd forint uniós fejlesztési pénz érkezett. – Az Európai Unióval sok gondja lehet a magyaroknak, de ha a józan eszünket vesszük elő, akkor láthatjuk: az uniós csatlakozás szép távlatokat nyitott meg a vidéki városok előtt – mondta.
Az eseményen részt vett Botka László, Szeged polgármestere, B. Nagy László kormánymegbízott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, Pálinkás József, az Akadémia elnöke, Wolfgang Sandner, az ELI-DC igazgatója, továbbá diplomáciai testületek képviselői, köztük Jonathan Knott, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete.
Az első ütem, maga az épület és a technológia már 2015-ben elkészül, 2016-tól pedig a kutatások is elkezdődhetnek. Az ELI körül mintegy 70 hektáron Tudáspark jön létre, ahová a rendkívül gyorsan fejlődő lézeriparban érdekelt cégek települhetnek majd be. Ez lesz az ország egyik legnagyobb fejlesztési területe. Az ELI és a tudományos park együtt több ezer munkahelyet teremthet.
Az uniós beruházásként megépülő kutatási nagyberendezésben, az MTA kutatóinak korábbi eredményeire alapozva, többek között rendkívül rövid, attoszekundumos fényimpulzusokkal vizsgálják majd a fény és anyag kölcsönhatását. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő eredményeket tesz lehetővé.
Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) az Európai Unió beruházásaként, nemzetközi pályázat eredményeként került Szegedre. Az angol, francia, román, cseh és magyar pályázatok elbírálása után más-más feladatok elvégzésére alkalmas kutatási nagyberendezést építhet meg Csehország, Románia és Magyarország.
Prága mellett az ultranagy intenzitású fénnyel történő kutatásokat lehetővé tévő berendezés létesül, Bukarest közelében pedig olyan tudományos infrastruktúra, amelyben fotoindukált nukleáris vizsgálatokra nyílik lehetőség.
A magyar kutatói közösség az attofizika terén kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet. Ezért Szegeden az attoszekundumos - a másodperc 10-18 részének megfelelő - impulzusokkal folytatott kísérletek elvégzéséhez alkalmas infrastruktúrát építik meg.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak jelentős szerepük volt az ELI-ALPS Magyarországra kerülésében. A rendkívül rövid, attoszekundumos időtartam alatt felvillanó fényimpulzusok létezésével kapcsolatban az Akadémia akkori Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének munkatársai Farkas Győző, az MTA doktora és Tóth Csaba dolgoztak ki új elméletet 1992-ben. Az ún. csörpölt, vagyis hagyományos lézertükrökkel ellentétben az optikai rétegek vastagságát a tükör felszínétől való távolság függvényében módosított tükröt készítettek. Így elérték, hogy a beeső fényhullámcsomag különböző frekvenciájú komponensei különböző mélységig hatoljanak be a tükörbe, mielőtt visszaverődnének.
2001-ben e lézertükrök felhasználásával állította elő elsőként Krausz Ferenc, az MTA külső tagja az akkori legrövidebb, a másodperc 10-15 részének megfelelő femtoszekundumos lézerimpulzusokat a Bécsi Műszaki Egyetemen .
Czitrovszky V. Aladár fizikus, az MTA doktora, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának elnöke, az ELI-ALPS-ot előkészítő projekt magyarországi vezetője elmondta, az ELI-ALPS már most vonzza a kutatókat: "Indiából és a Távol-Keletről is érdeklődnek a meghirdetett állások után". Néhány év múlva várhatóan néhány száz kutató kezdheti meg a munkát, fizikusokon kívül kémikusok és biológusok is. "Az orvostudomány számára a jövő egyik nagy ígérete az attoszekundumos impulzusokhoz szükséges lézertechnológia által létrehozott hadronnyaláb. Ezt ugyanis pontosabban lehet geometriailag fókuszálni, irányítani, így a megcélzott tumor melletti szövetek nem károsodnak".
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint „néhány esztendő múlva Szeged kitűnő tudósainak, pezsgő tudományos életének, a városnak, az egyetemnek a közreműködésével, valamint a mellettünk hamarosan felépülő ELI-nek köszönhetően végérvényesen felkerül az innováció világtérképére”.
