A megismerés legfontosabb eszközéről, az emberi agyról még nagyon keveset tudunk. Ugyanakkor a civilizáció fejlődése, valamint az információs forradalom eredményeképpen ez a szervünk van legjobban terhelésnek kitéve. Ezzel van szoros összefüggésben, hogy az idegrendszeri megbetegedésekben, kóros…
Az interjú első része itt olvasható
- Első hosszabb tanulmányútja Franciaországba vezetett. Miért éppen oda?
- Amikor egyszer csak visszagondolunk addigi életünkre, rádöbbenünk, mennyire apró dolgok képesek eldönteni sorsunkat. Az egyetemen egy évvel fölöttem járt jó barátom, Lempert Laci, akiről…
- Mondjon három olyan dolgot, ami különösen fontos az életében!
- A matematika, a zsonglőrködés és a szabadság.
- Számítottam erre a válaszra. Csupán a harmadiknál tévedtem.
- Miért, mire gondolt?
- A másik nemre, a nőkre.
- Érthető...
- Legyen akkor az a negyedik.
- Rendben.
- Menjünk…
Az interjú első része itt olvasható.
Szemerédi Endre
– Azután hazajöttél, és itthon is rád zúdult a média. Hogyan bírtad ezt a rohamot?
– Kicsit nyomasztott, de szerencsére nem sokáig tartott, talán két hétig. Tao mondta is, hogy vigyázzak, mert mostantól, az Abel-díjtól megváltozik az életem.…
"Pascal pedzett valamit, amikor nemcsak Istent kereste a matematika képletei mögött, hanem az embert is." Márai Sándor
– 2012-ben a Norvég Tudományos Akadémia a matematika terén elért kimagasló életműved elismeréseként Abel-díjjal tüntetett ki. A díj szakmai értéke és pénzösszege a Nobel-díjéhoz…
Bár a nyugati ember már mintegy 2500 éve (a krotoni Alkmaiontól kezdve) felismerte, hogy a tudat az agy kizárólagos produktuma, ezzel nem mindenki ért egyet. A vita gyújtópontjában az a kérdés áll, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy az agy a tudat kizárólagos forrása, nem vonja-e ez maga után, hogy…
A cikk első része itt olvasható.
Helyzetjelentés az elme problémájáról az idegtudományban
Úgy gondoljuk, hogy az információ reprezentációját az agy valósítja meg, összekapcsolt neuroncsoportok által. Az összeköttetést két különböző módon képzelhetjük el. Elsőként a neuronok közti térbeli…
Szellemek és óriások
Bruno Bettelheim pszichológus, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyv szerzője írta: a gyermek öntudatlanul is örömét leli a mesében, mert megfenyegeti mindazokat, akik őt magát „palackba zárják”. A modern mesékben, állítja Bettelheim, sokszor előfordul, hogy…
Egy iráni angol kisfiúra, Jamie Tehranira óriási benyomást tettek a mesék, különösen a Piroska és a Farkas, amelynek két változatát is ismerte. Elgondolkodtatták a hasonlóságok és az eltérések, ahogy Darwint a Galápagos-szigetek madarai esetében. Később Tehrani megörült, amikor ráébredt a…