A gimnázium után önálló életet szeretett volna élni, szerencsét próbálni, de olyan helyen, ahol erős matematikát lehet tanulni. Mivel úgy látta, Európában nagyon kevés a lehetőség, a Harvardon viszont magas ösztöndíjhoz lehetett jutni, oda jelentkezett. 

A Fazekas gimnázium matematikai háttere sokat segített, a legjobban felkészült diákok közé került. A kinti tapasztalat azonban a magyar oktatási rendszer gyengéire is rávilágított: „Az esszéírásnak, a kritikus történelmi gondolkodásnak, de még a statisztikai gondolkodásnak is nagyobb kultúrája van a kinti jó gimnáziumokban, és ebben le voltam maradva a többiektől.” A statisztika és valószínűségszámítás iránt kezdett érdeklődni. „Nekem a valószínűség mindig a lehetőségek szabadságával függött össze, éppen úgy, ahogy a szegénylegény elmegy szerencsét próbálni.” – meséli. 

Gimnáziumi matematikatanára, Surányi László nagy hatással volt rá, rengeteget tanult tőle a szabadságról. A matematikai valószínűségszámítás szépségeiben Persi Diaconis segítségével mélyedhetett el. Az izgalmas életű mester kamaszként otthagyta a középiskolát, hogy híres utazó bűvész legyen, majd innen lett a világ egyik legismertebb matematikusa. Virág Bálint az ő témavezetésével a Harvardon írhatta meg szakdolgozatát, amit a legjobb harminc dolgozatnak járó Hoopes Prize-zal díjaztak. A Berkeley-n megszerzett doktori fokozat után három évig az MIT-n, 2003 óta pedig a Torontói Egyetemen dolgozik. A Kanadai Matematikai Társaság 2010-ben Coxeter-James Prize-zal, a kiváló fiatal matematikusoknak járó elismeréssel díjazta.

Itthon a gráfhatárétékkel foglalkozó nyári egyetem szervezésében is részt vett, szerinte ez a viszonylag fiatal terület kint is nagyon divatos és egyre inkább elterjedt téma, a nyári egyetemre háromszoros túljelentkezés volt a külföldiek körében. Hogy miként kapcsolódik össze a valószínűségszámítás, a lineáris algebra és a gráfelmélet? „A nagy adatbázisok, a kvantummechanika, a félvezetők, de még a gyors mobilinternet mögött is lineáris algebra és mátrixok is állnak. A rendezetlenség, zaj, véletlen miatt ezek sokszor vagy véletlenek, vagy jól közelíthetőek véletlen mátrixokkal. Legtöbbször a nagyon nagy véletlen mátrixok a fontosak.” – magyarázta Virág Bálint. 

Forrás: Mécs Anna, Természet Világa