Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke az emlékhelyet jelölő sztélé avatásán kiemelte: a 47 magyarországi történelmi emlékhely mind nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból is kiemelkedően fontos, szimbolikus helyszín. Fontos építészeti alkotások, de elsősorban történelmük miatt lehet egy helyszín nemzeti vagy történelmi emlékhely.

Radnainé felidézte, hogy az ókori görögök nevezetes események, híres emberek vagy jelentős helyszínek emlékére állítottak emlékoszlopokat, vagyis sztéléket, és hitték, hogy ezek az idők végezetéig állni fognak. Ennek nyomán a most felavatott emlékmű a tudomány rangját hirdeti.

Lovász László, az MTA elnöke az épület történetéről és az Akadémia intézményének megalapításáról beszélt.

"Emlékeztessen minket ez a sztélé arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia épülete a történelmi múlt emlékezetének és a jövő érdekében végzett kutatásoknak az összhangját jelképezi".

Széchenyi István az országgyűlés 1825. november 3-i ülésén birtokainak egy éves jövedelmét ajánlotta fel a "magyar tudós társaság" megalapítására.

A Magyar Tudós Társaság 1830-ban tartotta első ülését, mai székhelyét azonban csak jó néhány évtizeddel később foglalta el. A fővárosi Széchenyi István téren álló neoreneszánsz stílusú székház építésére 1861-ben írtak ki pályázatot, a kivitelezés munkálatait Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével, Friedrich August Stüler tervei alapján kezdték meg 1862-ben, felavatására 1865-ben került sor. Széchenyi felszólalásának időpontját 2003 óta hivatalosan is a Magyar Tudomány Ünnepeként tartják számon.

A kormány márciusban döntött az MTA történelmi emlékhellyé nyilvánításáról. Az Akadémia mellett a budapesti Eötvös József Collegium, a mezőtúri Református Kollégium és könyvtár, a szatmárcsekei Kölcsey-kúria egykori helye, a Ludovika Akadémia is felkerült a listára.