Buzsáki György világhírű agykutató, az első Brain Prize egyik kitüntetettje. A New York-i Egyetem Idegtudományi Intézetében működő laborja már a 19., amit pályafutása alatt épített fel. Kutatásuk fő területe a memória működése, az információ kódolása, tovabbítása és tárolása, valamint az alvásnak ebben betöltött szerepe.

Buzsáki György nem csak kutatja, fotózza is az agyat, lenyűgözőek az agy különböző aspektusairól készített mikroszkopikus képei. A vele készült beszélgetésben megismerhetjük a sokoldalú tudós New York-i laboratóriumát, tudományos pályafutását, lesz szó modern építészetről és művészetről is.

Készítette: Oláh Olívia, dr. Novák Tamás

Előző rész

Matematikusok lóháton. Kazahsztánban John Webbel

– A gimnázium után elvégezted az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus szakát, elindultál ezen a pályán. Életedből továbbra sem maradtak ki a matematikai diákolimpiák. Reiman Istvántól idézek, 1998-ban írta ezeket a sorokat: A magyar delegáció vezetője hosszabb időn át Hódi Endre volt, majd egy évben Pataki János, az utóbbi tíz évben pedig Pelikán József, aki széleskörű tájékozottságával, nagy nyelvismeretével és diplomáciai érzékével lényeges szerepet játszik az olimpiákat irányító Advisory Board-ban. Ennek a tanácsadó testületnek évekig az elnöke is voltál.

– Az Advisory Board-nak 1992 és 2002 között voltam a tagja. 2002-ben négyéves ...

 – Tisztelt Elnök Úr, kedves Jocó! 2013. jubileumi év az életedben. Tudsz erről?

– Nem.

Pelikán József

– Ötven évvel ezelőtt, 1963-ban vettél részt először, elsős gimnazistaként a matematikai diákolimpián.

– Ez igaz.

– Akkor ezüstérmet szereztél, az elkövetkező három évben pedig aranyakat. Mindez azt jelenti, hogy már elsősként is birtokában voltál a négyéves gimnáziumi matematikának?

– Azt hiszem, hogy igen. Érdekes történet, miként lehettem elsős gimnazistaként, mai fogalmazásban kilencedikesként tagja a magyar csapatnak, amelyet korábban főként végzősökből állítottak össze. Úgy kezdődött, hogy a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban, Magyarországon először, matematika tagozatos ...

"1959. január 21-én jelentették be a sajtóban az első magyar elektronikus - a Neumann-elvek alapján működő - számítógépet, a szobányi méretű M-3-at. Ezt tekintjük a magyar számítástudomány megszületésének; a bölcső, melyből felnőtt a hazánkban ma erős informatikai tudomány és vállalkozási paletta.

A Magyar Informatika Napja konferenciát erre emlékezve rendeztük meg az Óbudai Egyetemen, 2023. január 18-án 13.00-17.00 óra között: ezen az eseményen a magyarországi informatika kialakulásának történetétől a napjainkig elért eredményekig egy sor különböző releváns témát mutattak be a neves előadók, Neumann játékelméletétől kezdve a robotika és orvosi informatika aktuális vívmányaiig.

A konferencia egyben a ...

Kották, egyenletek és arcok

Minden kulturális újításunknak, például az ábécének vagy az arab számoknak meg kell találnia az agyban a maga neurális fülkéjét: egy olyan hálózatot, amelynek eredeti funkciója eléggé hasonló ahhoz, hogy hozzá lehessen igazítani az új találmányhoz, és amely kellően rugalmas ahhoz, hogy át tudjon váltani az új felhasználásra.  Bármely új kulturális gyarapodás csak annyiban lehetséges, amennyiben egy már létező idegi architektúrán alapul, s ezt hasznosítja újra. Az oktatásnak ugyan figyelembe kell vennie idegrendszeri korlátainkat, de segítségére van a velünk született hálózatok sokfélesége, és hogy az agy érése fajunk esetében hosszú évekig eltart.

Ahhoz, hogy újrahasznosítsuk agyi ...

Stanislas Dehaene: A rugalmas agy című könyvének megjelenése kapcsán (Typotex, 2022, ford.: Jakabffy Imre, Jakabffy Éva - ez utóbbi írása) 

Az iskola intézményét emberi agyak találták ki és tették olyanná, amilyen mára lett. Ettől még nem biztos, hogy megfelel az emberi, illetve a gyermeki agy igényeinek. Kell-e még egyáltalán iskola, az online megszerezhető, szinte végtelen tudás korában? A tanulás nemzetközi hírű szakértője, Stanislas Dehaene Agy-díjas francia neurobiológus kivételes emberi vívmánynak tartja az iskolát. Ám úgy gondolja, lehetne az még jóval hatékonyabb is, ha a napi gyakorlatban sikerülne beépíteni az idegtudomány tanulással kapcsolatos felfedezéseit.

Amennyiben egyedül vagyunk az univerzumban, agyunk ...

"Ha valamit üzenhetnék a jövő nemzedékének - tehát azoknak, akik nálam jóval fiatalabbak, és még előttük áll a munkásságuknak a nagyobb része-az, hogy továbbra is foglalkozzanak a matematikával. A matematika az gyönyörű, a matematika hasznos és a matematika igen esztétikus és a matematika élvezetes. Ha lehetőségük van ...

Ha meg akarunk emlékezni az egyik legfontosabb magyar függetlenségi és alkotmányos berendezkedési kísérletről, bizony nem árt, ha jobban ismerjük a főszereplőket: a republikánus ifjakat képviselő Petőfi Sándort, a liberális reformer Kossuth Lajost, a fontolva haladó Széchenyi Istvánt, vagy a szabadságharc legismertebb tábornokát, Görgei Artúrt.

1.  A forradalmárok a Pilvax-kávéházban gyülekeztek

Pilvax (vagy Pillwax) Károly 1838-ban vásárolta meg a Café Renaissance nevű kávéházat. Ez a hely lett a törzshelye Petőfi Sándor körének, a Tízek Társaságának és a Fiatal Magyarországnak. 1846-tól Fillinger János vette át az üzletet, így több korabeli forrásban már az ő nevével találkozhatunk a Pilvax helyett. ...