Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2019. jún 09.

Csók és matek

írta: Janguli
Csók és matek

Platóni szerelmes levél a matematikához

Edward Frenkel orosz matematikai csodagyerek, aki huszonegy évesen lett professzor a Harvardon, most pedig a Berkeley-n tanít, nyíltan platonista. Erósz járja át elbűvölő 2013-as memoárját, a Love and Math -ot (Csók és matek), amely egyfajta platóni szerelmes levél a matematikához. Ifjúkorában a matematika szépsége egyfajta coup de foudre- ként érte. Amikor még tizenévesen új matematikai felfedezést tett, ez olyan volt számára, „mint az első csók”. Még amikor karrierbeli reményei látszólag meg is hiúsultak a szovjet antiszemitizmus miatt, a „matematika művelésének szenvedélye és öröme” tartotta benne a lelket. 

  frenkel.jpgEdward Frenkel,  Fotó: Elizabeth Lippman

Frenkel a Brezsnyev-korszakban nőtt fel a Kolomna nevű iparvárosban, ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány Gödel tudományos interjú matematikatanítás matematika tanítása játékos tanítás játékos matek matematika szépsége matematikai ismeretterjesztés Edward Frenkel

2019. máj 26.

Granovetter és a munkanélküliek

írta: Janguli
Granovetter és a munkanélküliek

Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje - részlet

csermely.jpgCsermely Péter

A gyenge kapcsolatok stabilizáló ereje a társadalomtudományokban évtizedek óta ismert (Granovetter, 1973). 1998-ban sikerült bebizonyítani ugyanezt az ökológiai rendszerek esetén (Berlow, 1999; McCann és mtsai, 1998). A gondolat szép lassan megerősödött. Azok az alkotóelemek, amelyek a világ legkülönbözőbb rendszereit stabilizálják: mind, egytől egyig gyenge kapcsolatban állnak az összes többivel. Nem az számít, ők milyenek. Lehetnek stresszfehérjék, lehetnek távoli barátok, lehetnek kiöregedett nősténymajmok, akik körbevakargatják az egész majomcsordát. Mindegy. A gyenge kapcsolat a lényeg. Érdekes, hogy jónéhány szerző (mint pl. Mark Buchanan a Nexus című könyvében, 2002) levonta már ugyanezt a következtetést ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány hálózatok matematika kicsi a világ gráfelmélet matt ridley Karinthy Frigyes Csermely Péter Barabási Albert László Stanley Milgram

2019. máj 25.

Máté András: Matematika-filozófia 3. rész

írta: Janguli
Máté András: Matematika-filozófia 3. rész

az írás első része itt , második, előző része itt olvasható.

Vegyük most sorra a másik két iskolát is. A formalizmust jelszószerűen azzal lehet jellemezni, hogy a matematikát módszere és nem tárgya határozza meg. Ennek is megvannak az alapok válsága előtti időre visszanyúló gyökerei. A 19. században mindenekelőtt az aritmetika biztos megalapozásának a problémájához szól hozzá és az algebra forradalma ihleti meg. A formalisták azzal próbálkoznak, hogy az aritmetikát jelekkel, mint fizikai objektumokkal végzett műveletek rendszereként építsék fel. Legyen mondjuk a hármas szám a három vonásból álló sorozat, a négy a négy vonásból álló, az összeadás pedig az, hogy két ilyen sorozatot egymás után fűzünk. Az aritmetika ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika logika matematikatörténet Máté András

2019. máj 24.

Máté András: Matematika-filozófia 2. rész

írta: Janguli
Máté András: Matematika-filozófia 2. rész

Az írás előző része itt olvasható .

Az első kérdés az, hogy hogyan lehet biztosítani a logikai zártságot, tehát hogyan lehet tökéletesíteni az euklidészi módszert, kiküszöbölni rejtett axiómák fellépését. Ez aktuális kérdés a 19. század végének matematikusai számára, a megválaszolásához pedig arra kellene kritériumot adni, hogy mikor következménye egy tétel az adott axiómáknak. Az nem lesz jó kritérium, hogy akkor, ha a levezetése kategórikus szillogizmusokból áll, hiszen a matematika szükségleteihez képest Arisztotelész szillogisztikája messze túl gyenge logikai elmélet; és túlzottan gyengék ehhez még a szillogisztika akkortájt megszületett általánosításai is, így George Boole logikai algebrája vagy de Morgan és ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika logika aritmetika Máté András Carnap Russell Frege Kant Gödel Leibniz Cantor Hilbert Bécsi Kör platonizmus

2019. máj 21.

Máté András: Matematika-filozófia

írta: Janguli
Máté András: Matematika-filozófia

Bevezetés, 1. rész

Az európai kultúra belső összefüggéseinek történetében a matematika és a filozófia viszonyát kivételes hely illeti meg: bár a megismerésnek ez a két területe első látásra vagy a közvélekedés szerint egymástól meglehetősen távol áll, történetük kétezerötszáz éve mégis igen szoros kapcsolatukat és kölcsönhatásujat tanúsítja. A görög matematikában kialakult axiomatikus-deduktív módszer – melyet ma is általában a matematika általános módszerének, a valódi, tudományos matematika megkülönböztető jegyének szoktunk tekinteni – a módszeres filozófiai érvelés megszületésével szoros összefüggésben alakult ki. (Szabó Árpád ennek az összefüggésnek a kutatása során egészen addig a hipotézisig ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia matematika Máté András

2019. ápr 29.

A kombinatorika és a séta mestere

írta: Janguli
A kombinatorika és a séta mestere

szemeredi_endre.jpgSzemerédi Endre

Lovász László Szemerédi tudományos teljesítményét méltatva így fogalmazott: „A Szemerédi Endre által kidolgozott regularitási lemma nemcsak a matematikában jelentős eredmény, hanem alapvető, új paradigmát nyújt szinte valamennyi tudományterületen. Arra a kérdésre ad választ, hogy milyen módon érthetjük meg egy nagyon nagy hálózat (más néven gráf) szerkezetét, ha a hálózat olyan nagy, hogy azt képtelenek vagyunk átfogni. Amellett, hogy a Szemerédi által kidolgozott elv a matematikán messze túlnyúló hatást gyakorol, sok matematikus életét is megváltoztatta, mert a részletek kidolgozása, az alkalmazás lehetséges módjainak feltárása számos kollégának ad feladatot világszerte”.

szemeredi_koszontes_1.jpg

*

Bán László ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika erdős pál gráfelmélet MTA Szemerédi Endre Lovász László matematikus tudományos interjú P=NP Turán Pál szemerédi lemma Hajnal András

2019. feb 06.

A fraktalista: egy nonkonformista tudós visszaemlékezései

írta: Janguli
A fraktalista: egy nonkonformista tudós visszaemlékezései

Mark Buchanan élvezi a lázadó matematikus – a néhai Benoît Mandelbrot – excentrikus emlékezéseit

fraktal_mandelbrot.jpg

A Fractalist elején egy 1930 júniusában készült fénykép látható. Egy Varsóban élő zsidó családnál négy lengyel matematikus fogad asztalánál egy díszvendéget: Jacques Hadamard francia matematikust. Valahol ugyanabban a házban lehet, bár a képen nem látható, a hat éves Benoît. A család neve Mandelbrot.

mandelbrot_hadamard.jpgJacques Hadamard-t fogadják Varsóban, a Mandelbrot-háznál

A geometria és az érdesség (durvaság) rendkívül produktív tudósa, a „fraktálok atyja”, Benoît Mandelbrot 2010. október 14-én halt meg 85 éves korában. The Fractalist címmel látott napvilágot poszthumusz önéletrajza, amelyet egykori asszisztense és munkatársai segítettek kicsiszolni..

mandelbrot_the_fractalist.jpg

Ez a memoárkötet szívszorító jelenetek gyűjteménye. Mandelbrot-ot ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika fraktálok matematikatörténet matematika és művészet fraktál művészet fraktálok a természetben matematika szépsége matematikai ismeretterjesztés Benoit Mandelbrot

2018. nov 20.

Az emberi agy: racionalizált bonyolultság

írta: Janguli
Az emberi agy: racionalizált bonyolultság

Hámori József akadémikus agykutató írása

hamori_jozsef_agykutato.pngHámori József

A huszadik század egyik legismertebb, Nobel-díjas tudósától, Sir John Ecclestől származik a következő megállapítás: "Az élet fejlődésének, az evolúciónak egyik, ha nem legnagyobb csodája az emberi agy, az Univerzum valószínűleg legszebb, legbonyolultabb, s egyben legkifinomultabb, ugyanakkor szinte teljes pluripotenciával rendelkező produktuma." Ezt az állítást alá lehet támasztani számadatokkal, de még inkább a tudatossá lett emberi agy szinte korlátlan működési lehetőségeinek felsorolásával.

eccles_sir_john_agykutato.jpgSir John Eccles

Az átlagosan 1330 grammnyi emberi agyban quantitatív morfológiai vizsgálatok szerint legalább 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyek kisebb-nagyobb neuronhálózatokba rendeződve működnek. A ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány agy agykutatás agykutató MTA Hámori József Changeux Jean-Pierre Changeux agykutatás eredményei

2018. nov 15.

Minden fa egy erdőt rejt magában!

írta: Janguli
Minden fa egy erdőt rejt magában!

Vegyük egy fa ágát: sejtjei nem ugyanazzal a genommal rendelkeznek, mint a többi ág. Más szavakkal: egy-egy fa sok más fát rejt magában. Az evolúció csodája, amely az élővilág rendjében kivételessé teszi a növényeket. A fák mozaik jellegét empirikusan ismerik a kertészek, akik kiválasztják a legszerencsésebb mutációkat. Így például a nektarin egy őszibarackfa mutáns ágából származik.

oszi_este.jpg„A növények olyan földönkívüliek, akik nálunk jóval régebben érkeztek a Földre." Néhány hónapja a „növényi kognícióval" kapcsolatos interjújában a botanikus Francis Hallé csodálatát fejezte ki az iránt, hogy a növényvilág milyen radikálisan különbözik az állatvilágtól. Az azóta egymás után megjelent két tanulmány a ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány evolúció növények Darwin Lamarck