Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2019. feb 06.

A fraktalista: egy nonkonformista tudós visszaemlékezései

írta: Janguli
A fraktalista: egy nonkonformista tudós visszaemlékezései

Mark Buchanan élvezi a lázadó matematikus – a néhai Benoît Mandelbrot – excentrikus emlékezéseit

fraktal_mandelbrot.jpg

A Fractalist elején egy 1930 júniusában készült fénykép látható. Egy Varsóban élő zsidó családnál négy lengyel matematikus fogad asztalánál egy díszvendéget: Jacques Hadamard francia matematikust. Valahol ugyanabban a házban lehet, bár a képen nem látható, a hat éves Benoît. A család neve Mandelbrot.

mandelbrot_hadamard.jpgJacques Hadamard-t fogadják Varsóban, a Mandelbrot-háznál

A geometria és az érdesség (durvaság) rendkívül produktív tudósa, a „fraktálok atyja”, Benoît Mandelbrot 2010. október 14-én halt meg 85 éves korában. The Fractalist címmel látott napvilágot poszthumusz önéletrajza, amelyet egykori asszisztense és munkatársai segítettek kicsiszolni..

mandelbrot_the_fractalist.jpg

Ez a memoárkötet szívszorító jelenetek gyűjteménye. Mandelbrot-ot ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika fraktálok matematikatörténet matematika és művészet fraktál művészet fraktálok a természetben matematika szépsége matematikai ismeretterjesztés Benoit Mandelbrot

2018. nov 20.

Az emberi agy: racionalizált bonyolultság

írta: Janguli
Az emberi agy: racionalizált bonyolultság

Hámori József akadémikus agykutató írása

hamori_jozsef_agykutato.pngHámori József

A huszadik század egyik legismertebb, Nobel-díjas tudósától, Sir John Ecclestől származik a következő megállapítás: "Az élet fejlődésének, az evolúciónak egyik, ha nem legnagyobb csodája az emberi agy, az Univerzum valószínűleg legszebb, legbonyolultabb, s egyben legkifinomultabb, ugyanakkor szinte teljes pluripotenciával rendelkező produktuma." Ezt az állítást alá lehet támasztani számadatokkal, de még inkább a tudatossá lett emberi agy szinte korlátlan működési lehetőségeinek felsorolásával.

eccles_sir_john_agykutato.jpgSir John Eccles

Az átlagosan 1330 grammnyi emberi agyban quantitatív morfológiai vizsgálatok szerint legalább 200 milliárd nyúlványos idegsejt van, amelyek kisebb-nagyobb neuronhálózatokba rendeződve működnek. A ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány agy agykutatás agykutató MTA Hámori József Changeux Jean-Pierre Changeux agykutatás eredményei

2018. nov 15.

Minden fa egy erdőt rejt magában!

írta: Janguli
Minden fa egy erdőt rejt magában!

Vegyük egy fa ágát: sejtjei nem ugyanazzal a genommal rendelkeznek, mint a többi ág. Más szavakkal: egy-egy fa sok más fát rejt magában. Az evolúció csodája, amely az élővilág rendjében kivételessé teszi a növényeket. A fák mozaik jellegét empirikusan ismerik a kertészek, akik kiválasztják a legszerencsésebb mutációkat. Így például a nektarin egy őszibarackfa mutáns ágából származik.

oszi_este.jpg„A növények olyan földönkívüliek, akik nálunk jóval régebben érkeztek a Földre." Néhány hónapja a „növényi kognícióval" kapcsolatos interjújában a botanikus Francis Hallé csodálatát fejezte ki az iránt, hogy a növényvilág milyen radikálisan különbözik az állatvilágtól. Az azóta egymás után megjelent két tanulmány a ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány evolúció növények Darwin Lamarck

2018. okt 09.

Morbid zsenik tébolydában

írta: Janguli
Morbid zsenik tébolydában

Félre az unalmas történetekkel, jöjjön most már a kegyetlenség színháza – hirdeti meg programját a 20. század leghatásosabb dramaturgja. Egy kortársának viszont az élete válik kegyetlen színházzá, pontosabban, egyetlen kegyetlen jelenetté. Mindkettejük útja az elmegyógyintézetbe vezet, ám ott kiemelkedőt alkotnak.

Sok kényszeres, szorongó és fóbiás ember másra sem vágyik, mint hogy egyszer egészséges elmével élhessen. Gyakran kerítik őket hatalmukba komor vagy rögeszmés gondolatok, mégsem hiszik, legalábbis nem tartósan, hogy azok igazak lennének.

Néhány embert azonban annyira beszippantanak sötét következetéseik, hogy teljesen azonosulnak velük. Ők olyan gondolatvilágban lelnek kétely nélküli önazonosságra, amely végül ...

Tovább Szólj hozzá

matematika

2018. okt 07.

Egy tudomány ébredése

írta: Janguli
Egy tudomány ébredése

Vekerdi László: Tudás és mágia (részlet)

A faszénben tüzesített, így szenet felvevő vasat hideg vízbe dugva „gyógyítja” a kovács jó acéllá. Ez ugyanolyan titokzatos és nehéz mesterség volt, mint a gyógyítás. Valamiféle mágikus dolog volt. Nem tudták megmagyarázni, hogy mi miért történik. Így kell csinálni. Miért? Csak. Így csinálta már a nagyapjuk, az ősapjuk. Hagyományozódott a tudás szájról szájra. ...

Ne gondolják, hogy a matematika sokkal racionálisabb és pontosabb volt az ókori Keleten, mint a vas gyógyítása, csak ott a számokat kellett gyógyítani. Nem ment ez sem olyan könnyen. Az egyiptomi írnokoknak például rendkívül nehezükre esett szorozni – nekünk is, az új oktatásnak hála –, de mindenki másnak is az ókori Keleten. A harmadik Ur-i dinasztiának ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika matematikatörténet görög matematika matematika eredete Parmenidész matematikai ismeretterjesztés Vekerdi László

2018. sze 29.

Vekerdi László: Befejezetlen jelen

írta: Janguli
Vekerdi László: Befejezetlen jelen

A matematika és a technika története (részlet)

Mikor Északnyugat-Európa még a megalit kőóriások történelem előtti mesevilágában szunnyadt, a Földközi-tenger keleti csücskében és Nyugat-Ázsiában már réges-régen számon tartották és följegyezték a véres háborúkat, a békekötéseket, a természeti csapásokat, földi és égi hatalmak tetteit. S amióta följegyzésekről tudunk, tudunk a matematika közvetlen vagy közvetett „alkalmazásáról” is. Például naptárszámításokról s hatalmas templomok építéséről, amihez már bizonyosan kellett matematikai ismeret is. Hisz ezeknél az építkezéseknél sok száz ember munkáját kellett megszervezni s irányítani. Mielőtt a falakat rakni kezdték, kötéllel jelölték ki a templom körvonalait. Az erechi mesterséges dombra épített templom ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány deduktív gondolkodás matematikatörténet Arkhimédész tudományos forradalom Kerényi Károly görög matematika matematika eredete ókori matematika Parmenidész matematikai ismeretterjesztés Vekerdi László Szabó Árpád eleai iskola eleai zénón deduktív módszer egyiptomi matematika babiloni matematika

2018. sze 28.

Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

írta: Janguli
Meghódítja-e a matematika Everestjét Michael Atiyah Fields-érmes és Abel-díjas tudós?

A libanoni származású Michael Atiyah (Edinburghi Egyetem) korunk egyik matematikus-óriása, számos eredményt mutathat fel a geometria, a topológia és az elméleti fizika területén. 1966-ban Fields-éremmel, 2004-ben Abel-díjjal tüntették ki. Atiyah legújabban azt állítja, hogy sikerült bizonyítania az 1859-ben megfogalmazott Riemann-hipotézist. 

Bernhard Riemann német matematikus  sejtésének lényege, hogy a prímszámok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem a Riemann-féle zéta-függvény által kijelölt mintát követik.  Riemann bebizonyította ezt a tulajdonságot az első néhány prímszámra, és az eddig végzett számítások azt mutatták, hogy akár igen nagy prímszámokra is működik, viszont hogy a végtelenig működnék, ennek ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány matematika matematikus erdős pál Neumann János Hilbert David Hilbert Abel-díj matematika és fizika Riemann-hipotézis Fields-érem

2018. sze 20.

Einstein és Gödel - miről beszélgettek sétáik során? (részletek)

írta: Janguli
Einstein és Gödel - miről beszélgettek sétáik során? (részletek)

Jim Holt

"Úgy tűnhetett, hogy Einstein és Gödel magasabb síkon léteznek, mint az emberiség többi része. Másfelől az is igaz, hogy – Einstein szavaival – „muzeális darabokká váltak”. Einstein soha nem fogadta el Niels Bohr és Werner Heisenberg kvantumelméletét. Gödel pedig hitt abban, hogy a matematikai absztrakciók éppolyan valóságosak, mint az asztalok és a székek – e nézet a filozófusok körében nevetségesen naivnak számított. Mind Gödel, mind Einstein ragaszkodott ahhoz, hogy a világ független a tudatunktól, de racionálisan szervezett és nyitott az emberi megértés számára. Osztozva az intellektuális elszigeteltség érzésében, egymás társaságában leltek vigaszt. 'Senki mással nem akartak beszélni – mesélte az intézet egy másik ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány idő időutazás Einstein Gödel

2018. sze 18.

Dr. Freund Tamás tanévnyitó beszédének összefoglalója

írta: Janguli
Dr. Freund Tamás tanévnyitó beszédének összefoglalója

2018. augusztus 29-én az egri Bazilikában tartott tanévnyitón beszélt Dr. Freund Tamás agykutató is, Agyhullámok, tanulás, kreativitás címmel.

Freund Tamás azzal kezdte, hogy sem évnyitón, sem bazilikában nem beszélt még életében. Majd előadásának címét ismertette: A művészetek által gazdagított belső világ és az információs robbanás hatása a kreatív gondolkodási képességre.

Ezután Vukán György zongoraművész gondolatát idézte: „A zene odafent van.” A művészeti alkotásokban mindig ez az „odafönti” jut szóhoz: a művészet nem létező dolgok létrehozása. Az egészen új alkotására képes agy, „az evolúció csúcstermékének” megismerésére törekedni óriási kihívás, és azt az elvi kérdést is felveti, ...

Tovább Szólj hozzá

agy agykutatás agykutató Freund Tamás agykutatás eredményei