Prof. Michele Gelfand (University of Maryland, USA) és számos más neves kulturális összehasonlító pszichológus mint társszerző mellett Prof. Fülöp Márta cikke a Science-ben.

Science 27 May 2011: Vol. 332 no. 6033 pp. 1100-1104 
http://www.sciencemag.org/content/332/6033/1100

A kötöttség és lazaság a kultúrák összehasonlításának egy lehetséges dimenziója és egy adott társadalom tagjainak szociális normákhoz és deviáns viselkedéshez való viszonyát jelzi. A kötött társadalmakban a szociális normák erősek és a devianciákat kevésbé fogadják el, míg a laza társadalmakban a normák inkább irányt adók mint kötelező érvényűek és nem mindenki tartja be őket.

A kutatás empirikusan vizsgálta azt, hogy az ökológiai, a történelmi és az intézményes faktorok együtt a mindennapi élethelyzetekkel és egyéni pszichológiai jellemzőkkel hogyan alkotnak közösen kulturális rendszereket.

A kutatás alapfeltevése az volt, hogy egy társadalom kötött vagy laza voltát az ország vagy terület történelmi, társadalmi és gazdasági jellemzői alakítják ki. Azok a társadalmak váltak kötöttebbé, amelyek több fenyegetettségnek voltak kitéve, és a túléléshez szükség volt nagy létszámú csoportok szigorú együttműködésére és a csoportnormákhoz való alkalmazkodásra.

A 33 társadalmat (összesen 6823 főt) vizsgáló kulturális összehasonlító, kérdőíves kutatásban, amelyben az egyes résztvevő országok vezető kulturális összehasonlító és szociálpszichológusai vettek részt, a kötöttség- lazaság mutatókat az egyes résztvevő országok környezeti, gazdasági, történelmi, és egyéb demográfiai mutatóival vetették össze.

Az eredmények szerint a kulturális kötöttség együtt jár a magasabb népsűrűséggel, a természeti erőforráshiánnyal (például korlátozott termőföld, élelem, ivóvíz, levegőtisztaság) a természeti katasztrófák gyakoribb voltával (árvíz, szélvihar, aszály, földrengések) a háborús konfliktusokkal, nagyobb egészségügyi kockázattal (járványok és betegségek előfordulása és a csecsemőhalandóság), erősebb rendőri jelenléttel és szigorúbb büntetésekkel (például halálbüntetés), erősebb vallásossággal.

A kutatás során vizsgálták azt is, hogy az élet mindennapi színterein mennyire kötöttek a viselkedési szabályok (mint például bank, park, étterem, orvosi rendelő, munkahely, könyvtár, temetés stb.), és azt találták, hogy a kötöttebb kultúrákban a szituációs magatartási normák sokkal szűkebb mozgásteret tesznek lehetővé és sokkal inkább kötelező érvényűek.

Az egyének pszichés folyamatai természetes módon hangolódnak rá és támogatják a kulturális rendszer szituációs követelményeinek való megfelelést. A kötöttebb és lazább kultúrákban felnövő egyének olyan pszichés mechanizmusokat sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik, hogy megfeleljenek a kultúrára jellemző elvárásoknak. A kötöttebb kultúrákban nagyobb az óvatosság és a hibák elkerülésének az igyekezete, a kötelességérzet, az ön-szabályozás és az impulzuskontroll, valamint nagyobb a strukturáltság iránti igény és az ön-monitorozás is.

A kutatók feltételezik, hogy a kötöttség - lazaság dimenzió mentén megtalálható szélsőségek kevésbé optimálisan működő társadalmakra utalnak.

A legkötöttebb három társadalomnak Pakisztán, Malajzia és India bizonyult, míg a három leglazább (anómiás) Ukrajna, Észtország és Magyarország voltak.

http://www.mtapi.hu/