Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2018. ápr 06.

Pach János: A megtestesült analízis - Leonhard Euler II.

írta: Janguli
Pach János: A megtestesült analízis - Leonhard Euler II.

Online közlés: Ponticulus Hungaricus, VIII. évfolyam 6. szám · 2004. június

Két zseni viszálykodása

1740-ben meghalt  I. Frigyes Vilmos  porosz király, a katonaállam megteremtője, „őrmester a trónon”, aki minden bizonnyal korának egyik legműveletlenebb és legotrombább uralkodója volt. Minisztereit rendszeresen pofozta, fiát – a későbbi  Nagy Frigyes t – pedig, aki lelkesedett a francia kultúráért és levelezésben állt a legkiválóbb filozófusokkal, börtönbe csukatta. Az 1700-ban alapított Tudományos Társulatot (Sozietät der Wissenschaften) egy 1731-ben kiadott rendeletében egyszerűen „udvari bolondok gyülekezetének” ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány gráfelmélet Euler

2018. ápr 02.

Pach János: A megtestesült analízis - Leonhard Euler

írta: Janguli
Pach János: A megtestesült analízis - Leonhard Euler

Online közlés: Ponticulus Hungaricus, VIII. évfolyam 6. szám · 2004. június

A Fény Százada

A természeten s törvényein az éj sötétje ült.
Isten így szólt: Legyen  Newton ! S mindenre fény derült.

(Alexander Pope Newton halálára írt verséből)

Ahhoz azonban, hogy ez a fény bevilágítsa Európát, hogy  Newton  felfedezései tért hódítsanak a tudományos világban, csaknem egy évszázadra volt szükség. A ragyogó XVIII. századra, melyet a franciák a Fény Századaként tartanak számon.

Talán jelképesnek is tekinthető az a tény, hogy a kor természettudományos érdeklődésének homlokterében – főleg  Descartes  óta – épp a  fény  viselkedésére, ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány analízis felvilágosodás 18 század matematikatörténet gráfelmélet Bernoulli gráfok Euler Leonhard Euler Daniel Bernoulli newtoni mechanika

2018. már 26.

Esterházy Péter és a matematika

írta: Janguli
Esterházy Péter és a matematika

Minden író jogászként kezdte – él bennünk a homályba veszett gimnáziumi magyarórák legnagyobb tanulsága. Esterházy Péter rendhagyóan a matematikus szak elvégzése után, pár év számítástechnikai munkát követően vált az irodalom rabjává. Erről a furcsa életútról és egyetemi éveiről beszélgettünk. 

A sok gyerekkel (szám szerint négy), és még több díjjal (megszámlálhatatlanul sok) megáldott író első könyvét – a Fancsikó és Pintá t – a HÉV-en és a villamoson üldögélve, a TTK felé döcögve, „fejben írta”. Az ELTE matematikus szakán diplomát szerezve már a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott, amikor megjelent első alkotása, amelynek sikere elől nem menekülhetett, ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 24.

A megfejthetetlen mezsgyéjén II.

írta: Janguli
A megfejthetetlen mezsgyéjén II.

Sz. Koncz István beszélgetése az Agy-díjas Buzsáki Györggyel (Jelenkor)

Az interjú előző része itt olvasható .

– Annak, hogy ön a tengerentúlon folytatja ma a munkáját, nyilván az USA-beli és kanadai utak voltak az előzményei, első lépései. Ezekre hogyan került sor?

– Posztdoktori kutatásra nyílott lehetőség egy idegsebészeti intézetben, San Antonióban, Texasban. Házigazda idegsebészem a gerincvelővel foglalkozott, valljuk be, semmi közöm nem volt a témához. A hely sem a világ közepe. De dolgoztam, mint egy megszállott, és az intézet biztosította az anyagi hátteret a munkához. A hippokampusz vizsgálatát folytattam, gátló interneuronokat kerestem. Az irodalomban akkor két cikk volt, összesen három interneuronnal. Szeptember végén mentem ki, karácsony napján pedig találtam hármat. Az előtte lévő ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány agy agykutatás agykutató Buzsáki György tudományos interjú agykutatás eredményei

2018. már 19.

A megfejthetetlen mezsgyéjén

írta: Janguli
A megfejthetetlen mezsgyéjén

Sz. Koncz István beszélgetése Buzsáki Györggyel (Jelenkor)

A háziorvosi rendelőben, hogy végre ne csak a saját nyavalyáimat soroljam, a barátom különös betegségét hozom szóba. A kezelésekre nem reagáló epilepsziát. Ennek kapcsán az agyról, az agykutatásról kezdünk diskurálni jótevőmmel, Sütő Lászlóval. A beszélgetés egy pontján az orvos egykori gimnáziumi osztálytársát, az USA-ban élő Buzsáki György öt említi.

buzsaki_manhattanban.jpg– A diagnózist illetően nagyon komoly előrehaladás lehet az ő tudományos műhelyében fölállított elmélet – mondja. – Na, látja, vele csinálhatna egyszer egy interjút! Kérdezze ki pontosan az epilepszia gyógymódját segítő eljárásról is – teszi még hozzá.

Mintha az csak úgy menne… Csekély a valószínűsége, hogy a közeli években bekopognék a Buzsaki Lab ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány agy motiváció agykutatás jutalmazó központ hippokampusz agykutató Freund Tamás Buzsáki György tudományos interjú agy-díj Grastyán Endre játék neurobiológiája agyi oszcillációk agyi ritmusok agykutatás eredményei Somogyi Péter

2018. már 08.

A Galton-deszka egy modern változata

írta: Janguli
A Galton-deszka egy modern változata

Matek a Falban és a Piramisban

3000 acélgolyó hullik le 12 szinten át egy elágazó úton. Minden golyónak 50-50 százalékos esélye van arra, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányba folytassa az útját. A végén mindig kialakul egy haranggörbe-eloszlás.

A Galton-deszkát 1889-ben hozta létre Francis Galton, hogy demonstrálja a Centrális (Központi) Határeloszlás Tételt, amely kimondja, hogy adott feltételek mellett elegendően nagy számú és független valószínűségi változó középértéke (várható értéke ) jó közelítéssel normális eloszlású, amennyiben a független valószínűségi változók jól meghatározott középértékkel és szórásnégyzettel rendelkeznek. Az, hogy az egyes lerakókba hány golyó esik majd, megjósolható Pascal-háromszög segítségével, amely ...

Tovább Szólj hozzá

valószínűségszámítás Galton Sir Francis Galton pacsinkó-tábla Galton-deszka

2018. már 07.

Az áltudomány mai állása szerint

írta: Janguli
Az áltudomány mai állása szerint

Mint egykor Sztálin, Putyin is a politikai hatalom szolgálatába állítja az áltudományokat. A Kreml ma hatalmas összegeket juttat olyan kutatóknak, akik a nacionalista ideológiákat akár csalás árán is hajlandók tudományosnak álcázott adatokkal megtámogatni.

Kívülről a ceremónia teljesen szabályosnak tűnik – számol be a Russian Life újságírója, Maria Antonova. Szép nagy lakásban tartják, nem messze a Kremltől. Közönsége többségében lelkes és kíváncsi fiatalokból áll. A zsűrit a kor legjobb tudományos szellemei alkotják. Viszont nem valódi orosz tudományos eredményekért adnak díjat, hanem azért, hogy az illető hozzájárult a tudatlanság tömeges terjesztéséhez. A szavazatokat egy alufólia kalapba dobálják.

gyikember.jpeg

Az ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány áltudomány

2018. már 07.

Csákány Béla: A második triumvirátus III.

írta: Janguli
Csákány Béla: A második triumvirátus III.

A kutatás

Az előző rész itt olvasható .
A kutatás  mindhármuk számára szenvedély, munka és élvezet volt. Azt a fajta örömet, amelyet a sikeres kutatómunka nyújt, mindenki átélheti, aki kedve szerint való munkával keresi a kenyerét, és tapasztalja, hogy embertársai nagyrabecsülik hoz­záértéséért. Mégis kevesekből lesz tudós, mert az ókori böl­csesség ma is áll: a matematikához - és általában a tudomány­hoz - nem vezet királyi út. Ezért nem is próbálkozom azzal, hogy az algebrába meg a funkcionálanalízisbe az eddig mon­dottaknál alaposabb betekintést nyújtsak. Kalmár László mate­matikai munkásságáról azonban valamivel részletesebb kép vázolható fel, mint Rédei és Sz.-Nagy Béla életművéről. Kal­már matematikájának ...
Tovább Szólj hozzá

2018. már 03.

Csákány Béla: A második triumvirátus II.

írta: Janguli
Csákány Béla: A második triumvirátus II.

A matematika-tanítás, mint hivatás

Az írás előző része itt olvasható .

A tanítás mindhármuk első számú hivatása volt. Egyetemi hallgatóként nem tudtuk - nem tudhattuk - milyen szerencsések vagyunk, hogy tanárainknak szívügye az oktatás, nemcsak a tudósjelöl­tek, hanem a tanárjelöltek ok­tatása is. Csak az értékeli ezt igazán, aki a tudománytörté­netben és a nagyvilágban kö­rülnézve magállapítja, mennyi ragyogó elme volt és van az egyetemeken, aki utál­ja, jobb esetben lenézi a taní­tást.

Mind a hárman számos különböző tárgyat adtak elő. Mindent, amit kellett, nem­csak azt, ami kutatásaikhoz kapcsolódott. Sz.-Nagy Bélát az oktatás rendszere és mód­szere különösebben nem fog­lalkoztatta, habár kötelesség­szerűen sokat dolgozott az ez­zel ...

Tovább Szólj hozzá