Tudomány / Science

Tudomány gourmandoknak / Science for gourmands

2017. nov 16.

Honnan ered a matematika?

írta: Janguli
Honnan ered a matematika?

Legtöbbünk számára a matematika csak az iskolában központi kérdés, másutt a peremre szorul, mint egy való élettől elrugaszkodott, az alapszinten túl felfoghatatlanul elvont tudomány. Építményének magasságait inkább csodáljuk, mint szeretjük, s a felsőbb emeletek lakóit misztikus lényeknek érezzük, mivel nem osztozunk gondolataikban. Van-e egyáltalán szilárd talaja e matematikai építménynek, vagy csak lebeg a semmiben? És főleg, jó-e egyáltalán valamire? E kételyeket talán eloszlatná, ha lelki szemeink előtt hirtelen megjelenne az az ősünk, aki először jelölte és ásta ki az építmény helyét, majd az, aki első köveit lerakta.

Mezopotámiában, Uruk egyik templomának az i.e. 4. évezredből eredő agyagtábláin már találkozunk ...

Tovább Szólj hozzá

agy evolúció csimpánz agykutatás jakabffy éva stanislas dehaene agykutató matematika eredete számérzék Alex papagáj agykutatás eredményei mundurukuk csimpánz koalíció fakúszó béka ishangói csontok

2017. nov 06.

Delfinül tanult egy beluga

írta: Janguli
Delfinül tanult egy beluga

Megtanult palackorrú delfinül az a beluga, amely sokáig élt egy raj delfin közelében - állítja egy friss kutatás.

palackorru_delfin_es_beluga_foto_anton_denisov_ria_novosti.jpegPalackorrú delfin és beluga Fotó: Anton Denisov/RIA Novosti

A négy éves beluga 2013-ban került a Krím-félszigeten található Koktebel delfináriumba, ahol eleinte nem tudott kommunikálni a vele egy medencében lévő palackorrú delfinekkel.

Néhány hónappal később viszont elkezdte másolni a delfinek jellegzetes, sípoló hangjelzéseit. Tudósok azt állítják, ez az első eset, hogy egy állat bizonyíthatóan megpróbáljon egy másik faj egyedeivel kommunikálni.

„Két hónappal a beköltözése után azt tapasztaltuk, hogy a beluga elkezdte utánozni a delfinek nyelvét, miközben egyre kevésbé használta a belugákra jellemző ...

Tovább Szólj hozzá

palackorrú delfin nyelvi képességek

2017. nov 03.

Esterházy és Obádovics a matematika és az irodalom határvidékeiről

írta: Janguli
Esterházy és Obádovics a matematika és az irodalom határvidékeiről

A Petőfi Irodalmi Múzeum Ottlik 100 rendezvénysorozatának utolsó eseményeként a matematika és az irodalom határvidékeiről, Ottlik és a természettudomány viszonyáról Esterházy Péter és Obádovics Gyula professzor beszélgetett. - Jánossy Lajos ott járt.

esterhazy-obadovics_7.jpgAmikor a  helyszínelő  a PIM-be igyekezett, a Kecskeméti utcában felidéződött benne az ismert, jóllehet az aktuális szituációra nem hézagmentesen adaptálható Krúdy-anekdota, miszerint az írót egy alkalommal reggel kilencre idézték be tanúként egy bírósági tárgyalásra, és a számára szokatlannak mondható napszakban az utcákon tapasztalt jövés-menést nem tudta másként értelmezni, mint hogy itt ma mindenki a bíróságra szóló idézéssel közlekedik egy irányba. Az irodalmi ...

Tovább Szólj hozzá

Ottlik Géza Esterházy Péter Lovász László Lovász László matematikus tudományos interjú Obádovics Gyula

2017. okt 30.

Az eddig véltnél jóval idősebb Bakhsáli kéziratban jelent meg a legelső ismert nulla szám

írta: Janguli
Az eddig véltnél jóval idősebb Bakhsáli kéziratban jelent meg a legelső ismert nulla szám

Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám - állapították meg az egyetem szakemberei azután, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot.

nulla.jpgA tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel.

A felfedezés óriási jelentőségű a matematikatörténetben - idézte a   BBC News   honlapja Richard Ovendent, a Bodleian Könyvtár munkatársát. ...

Tovább Szólj hozzá

2017. okt 25.

Obádovics J. Gyula matematikus regényíró kivételes története

írta: Janguli
Obádovics J. Gyula matematikus regényíró kivételes története

A Matematika Bibliájaként is emlegetett könyvéből generációk tanultak és fognak tanulni. Fiatal korában Charles Simonyi is ebből merített inspirációt.

obadovics_gyula_konyv.jpg– Kilencvenedik születésnapjára jelent meg életrajzi könyve. Visszatekintve ez egy vidám, kalandos vagy inkább szomorkás történet?

– Van benne minden – vidámság és szomorúság is. A Miskolci Egyetem professzorairól megjelent néhány életrajzi kötet és a vejem által vezetett Scolar Kiadó engem is rávett, hogy írjam meg az életem, mert nekem az könnyen fog menni. Két év kegyetlen munka után a végén azt mondtam, hogy inkább megírtam volna két ponyvaregényt. De az idei könyvhéten Életem – Hiszek a végtelenben címmel megjelent könyvemből adták el a legtöbb kötetet. A ...

Tovább Szólj hozzá

agy szellemi frissesség matematikus tudományos interjú Fejér Lipót matematikatanítás Obádovics Gyula szellemi frissesség megőrzése matematika és irodalom matematika és irodalom kapcsolata matematika tanítása Charles Simonyi matematika tanítás módszerei

2017. okt 24.

Mi köze van az epilepsziának az Alzheimer-kórhoz?

írta: Janguli
Mi köze van az epilepsziának az Alzheimer-kórhoz?

Magyar kutatók szenzácós felfedezése: egyes epilepszia elleni gyógyszerek lassíthatják az Alzheimer-kór előrehaladását

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport. Pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban? Beszélgetés Dr. Horváth András Attilával, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosával (Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézet).

alzheimer-7006a32851.jpgAz Alzheimer-kórt sem száz százalékos biztossággal megelőzni, sem gyógyítani nem lehet, és Magyarországon is rengeteg, mintegy 200 ezer embert érint az alattomos betegség. Nem véletlenül fordítanak az agykutatók nagy figyelmet a központi ...

Tovább Szólj hozzá

agy epilepszia agykutatás hippokampusz agykutató Alzheimer-kór NAP Nemzeti Agykutatási Program agykutatás eredményei

2017. okt 20.

A nappalok és éjszakák hatása az életünkre

írta: Janguli
A nappalok és éjszakák hatása az életünkre

Orvosi Nobel-díj 2017.

1003-nobel-medal-760x445-658x385.jpgA 2017. évi orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young, a svédországi Karolinska Intézet kutatói nyerték a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért.

A cirkadián ritmus nagyjából 24 órás, és az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli. De jelentős hatással vannak rá a külső, úgynevezett szinkronizáló ingerkeltők is, például a napfény. Ezek a ritmusok teszik lehetővé, hogy az élőlények számítsanak a környezeti körülmények szabályos váltakozásaira, és fel tudjanak készülni rájuk. Élettani szempontból az alváshoz szorosan kapcsolódó korábbi megfigyelések alapján, napjainkban a kutatások fókuszában áll a jelenség. A biológiai órák kutatása a 20. ...

Tovább Szólj hozzá

2017. okt 18.

Betiltották a nullát a középkorban

írta: Janguli
Betiltották a nullát a középkorban

A nullát nap mint nap rutinszerűen használja mindenki nagyjából első osztályos kora óta, anélkül, hogy belegondolna, valójában milyen komoly absztrakciós ugrás lehetett annak idején a feltalálása. Egy valami, ami a semmit jelöli, és matematikai műveletek végezhetők vele. A nulla a majáknál és a babiloniaknál bukkan fel először a matematika történelmében, de ők csak a nagyobb számok leírásánál használták annak jelzésére, hogy az adott helyiértéken nincs semmi. Mint mondjuk a 302 számban, ahol a nulla azt mutatja, hogy egyetlen tizest sem kell hozzáadni a három százashoz és két egyeshez, hogy megalkossuk a számot.

matematika-nulla.jpg

Igazi, matematikai műveletekben használható számként az   indiaiak találták fel   a nullát, méghozzá egy ...

Tovább Szólj hozzá

nulla aritmetika nullpont

2017. sze 15.

A matematika játékmestere

írta: Janguli
A matematika játékmestere

Aki lándzsás pápuáknak is tanított matekot

Dienes Zoltán Pál életet lehelt a matematikatanításba, s lényegében erre az egy ügyre tette fel életét. Noha ő maga messze nem volt együgyű. Elméleti matematikus és világutazó; költő és kutató; de mindenekelőtt zseniális oktató és mindenekfelett hiperkreatív elme. Most, hogy akadémikusaink új alapokra kívánják helyezni a tantárgyak tanítását, érdemes megidéznünk a matematika ama „reformkorát”, amelynek szelleme oly szerencsésen találkozott az ifjabbik Dienes fiú világmegváltó ambícióival.

dienes_zoltan.jpgDienes Zoltán

Miért nem érez mindenki úgy, ahogy én? – nagyjából ez a rácsodálkozás helyezte Dienes gondolatait arra a pályára, amelyen azután mindvégig megmaradtak. Két matematikus szülő gyermekeként a matematikában magától ...

Tovább Szólj hozzá

játék matematika pedagógia absztrakció matematikus játékos matematika diszkalkulia pápuák jakabffy éva matematikai tehetség matematikai tehetséggondozás Dienes Zoltán Dienes-módszer matematikatanítás matematikai nehézségek Dienes Valéria Dienes Pál matek fóbia játékos matek Dienes-játékok