2018. jún 05.

Ártalmas mesék?

írta: Janguli
Ártalmas mesék?

Szellemek és óriások

Bruno Bettelheim pszichológus, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyv szerzője írta: a gyermek öntudatlanul is örömét leli a mesében, mert megfenyegeti mindazokat, akik őt magát „palackba zárják”. A modern mesékben, állítja Bettelheim, sokszor előfordul, hogy egy gyermek túljár egy felnőtt eszén. De mivel ezek a történetek túlságosan leplezetlenek, nem nyújthatnak képzeletbeli megkönnyebbülést a gyermeknek, sőt akár meg is rémiszthetik. Miért? A szerző erre különös magyarázatot ad. A gyerek, bár nem egyszer nyomasztónak érezheti a felnőttek fölényét, mégis ragaszkodik ahhoz a tudathoz, hogy a felnőttek okosabbak, erősebbek nála, nem rászedhetők, ugyanis csak így tudják őt megvédeni. Ezért fontos, hogy a mesében ne egy ember, hanem egy szellem vagy egy óriás járjon pórul. Mivel az óriás képzeletbeli alak, a gyermek bátran fantáziálhat arról, hogy a mesehőssel azonosulva legyőzi, sőt akár meg is öli, mert közben nem veszélyezteti jó kapcsolatát saját védelmezőivel.

bruno_bettelheim_mese.jpgBruno Bettelheim

A gyerekek meg is követelik a meséktől, hogy igazságot szolgáltassanak, lehetőleg a gonosz elemek teljes megsemmisítésével. De lehet, hogy a mesék e gyermekek számára vonzó vonása a későbbi illúziókat, gondolkodási torzításokat erősíti meg – amelyekre amúgy is hajlamosak vagyunk? Például, hogy makacsul hiszünk a sors igazságosságában, jó tett helyébe jót várunk, bajainkat arra vezetjük vissza, hogy vétkeztünk, mások vétkei esetén pedig egyenesen elvárjuk, hogy bűnhődjenek.

Azonban azt is elvárjuk, hogy a mesebeli gonosz ne adja meg magát túl könnyen. Fontos, hogy akkor is borzongjunk, ha tudjuk, mi a mese vége. A gonosz hatalma legyen szinte kézzelfogható, és legyen időtartama, ahogy az ellene való küzdés kilátástalanságának is. A boldog befejezés csakis ezután lehet hatásos.

Mint Grastyán Endre idegtudós kimutatta A játék neurobiológiájában, csak a legnagyobb akadály az érdekes, annak leküzdése okoz túláradó, semmihez sem hasonlítható katarzist. Győzelmét megelőzően a mesehősnek is kellően mélyre kell kerülnie. Ebbe az élménysémába sok borzalom belefér, persze azért nem minden: például az elnyeletés vagy tetszhalál leírása ne legyen túl naturális. Kell a tér- és időbeli távolság is, hogy a gyerek merje teljesen átadni magát a történéseknek.

Hercegnők és békák

Miért kell a mesebeli hercegnőknek olyan passzívaknak lenniük, hogy csak várják a megmentőjüket? Ezen bosszankodik sok szülő. Némelyikük odáig megy, hogy kicseréli a szereplők nemét, és így olvassa fel a történetet a gyerekének. De mit használ ez a nemi sztereotípiák ellen, ha a gyerek azután filmen is látja kedvenc meséit? Tóth Dániel kortárs pszichológus szerint az egyik fő probléma a Disney-hercegnők túlzott szépségéből és karcsúságából ered. Döbbenetes adat, hogy az általános iskolás kislányok több mint kétharmada érzi túl kövérnek és csúnyának magát a hercegnőkhöz képest! Ráadásul e filmekben, állítja a pszichológus, nemcsak hogy az a jó, aki szép és fiatal, hanem minél szebb és fiatalabb valaki, annál jobb. De hol helyezi el magát a gyerek az egységesített szépség-jóság dimenzió mentén?3d-disney-hercegnok.jpg

Ez nemcsak a külső adottságaitól függ, hanem azoktól az üzenetektől is, amelyeket a környezetétől, elsősorban szüleitől kap. Akiről nem vesznek tudomást, vagy akit, úgymond tréfásan, gúnynevekkel illetnek, azokból lesznek Eric Berne kanadai pszichiáter, író (Az emberi játszmák és a Sorskönyv szerzője) kifejezésével a „békák”. Néhány gyereket egyenesen Békának becéznek, de előfordul a „békakirálynő” elnevezés is. Berne szerint ez a fajta kezdeti programozás túl jól szokott sikerülni: a legtöbben már kisgyerekkorunkban megírjuk élet-forgatókönyvünket, melyekbe a szülői sugallatok mellett kedvenc mesehőseink történetét is beépítjük. A békakirálynő forgatókönyv például hamar a gyerek tudtára adja: akkor leszel királynő, ha valaki beléd szeret, és megcsókol; egészen addig béka maradsz. Ha e programozás működik, a nő később a férfiak visszajelzésein csüng, és úgy érzi, addig szép, amíg szeretik.

eric_berne_beka_mese.jpgEric Berne

A jó mindig szép is? Vagy azzá válik. Lehet béka, rút kiskacsa vagy szörny, ha kivívja a szerelmet, megszépül. Ez a gyermeki gondolkodás számára megnyugtató. A mesék világában mindenkinek jut remény: az árvának, a kitett gyereknek, a bezárt gyereknek, annak, akit felfalnak, vagy felfalni készülnek; a kicsinek, a lenézettnek, a tetszhalottnak – feltéve, hogy jó. Bruno Bettelheim szerint a mesék kedvező kimenetele valóságos gyógyír a gyermeki kétségbeesésre és kisebbségi érzésekre.

A mesék által kevésbé elbűvölt Richard Dawkins etológus, tudományos író azonban a következő kijelentést teszi. „Nagyon érdekes oka van annak, miért nem válhat egy herceg békává: statisztikailag túl valószínűtlen.” Berne szerint sem változik meg senki: a Piroskák örökké kalandot keresnek, a hercegek mindig nyerők maradnak, a Hamupipőkék viszont a herceg mellett is alantas munkát akarnak majd végezni. Ezek szerint a mesék boldog befejezése csupán a gyermeklélek ópiuma? Egyfajta kapudrog a „népek ópiumához”, a valláshoz, amely ugyancsak morális kiegyenlítést ígér; illetve az áltudományokhoz, amelyek pedig varázslattal, megfiatalodással, csodás gyógyulással kecsegtetnek?

Lehet mondani, hogy a mese hangol rá minket az igazságos világba és a csodákba vetett hitre. Sőt, hogy az emberek egyre irracionálisabbak lesznek, mert kezdik azt hinni, hogy mindez nemcsak mese. Másfelől a gyerek megtanulhatja, hogy ezek nem igaz történetek. Sally Goddard Blythe, A természetes gyermekkor géniusza és más könyvek szerzője szerint „Az egyszer volt, hol nem volt”; vagy „az Üveghegyeken is túl” kifejezések a mesék kezdetén jelzik, hogy innentől olyasmik következnek, amik a mindennapi életben nem fordulnak elő. Ezzel segítenek a gyereknek megkülönböztetni, mi valóságos és mi nem az. „Nagyon steril világ lenne az, amelyben a gyerekeknek csak statisztikailag valószínű jelenetekről beszélnénk.”

Szólj hozzá

játék mese tudomány sorskönyv eric berne pszichológia mesék jakabffy éva Grastyán Endre