Az új idegsejtek születésének megfigyelése kiderítette, mi a szerepük a jó és a rossz emlékek megkülönböztetésében. A felfedezés segítheti a szorongás, a poszttraumás stresszbetegség és a depresszió kezelését.

Segítenek-e az új idegsejtek (pirossal) a hasonló emléknyomok megkülönböztetésében?

Sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy születésünkkor már az összes agysejt rendelkezésünkre áll, és újak nem keletkeznek. Ma már tudjuk, hogy bizonyos agyterületeken életünk végéig folytatódik az új idegsejtek termelése. Agyszöveti metszetek azt mutatják, hogy ezekből a legtöbb a hippokampuszban születik – abban a tengeri csikó alakú struktúrában, amely alapvető szerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben.

Mindeddig azonban soha nem láttuk ezeket az idegsejteket működés közben, élő állatban. Losonczy Attila (Kolumbia Egyetem, New York) és kollégái több technikát is kombináltak ennek érdekében, ami korántsem volt könnyű. Először is élő egerek agyába beültettek egy eszközt, benne miniatűr mikroszkóppal. S az egereket úgy módosították, hogy az új idegsejtek világítsanak.

A kutatócsoport különféle kísérletek közben tudta megfigyelni a sejtek működését. Az egyik kísérletben az egerek mókuskeréken futottak, miközben a kutatók változtatták a környező látványt, szagokat és hangokat. Például az egerek mély hangokat hallottak, banánillatot szagoltak és kék fényt láttak. Máskor citromillatban és villódzó fényben volt részük. A kutatók az ingerek némelyikét gyenge áramütéssel kapcsolták össze, így az egerek megtanulták, hogy ezeket az ingereket kellemetlenséghez társítsák.

Ezután a kutatók az újonnan létrejött idegsejteket optogenetika révén deaktiválták: ez a módszer fény segítségével kapcsol ki bizonyos típusú sejteket. Miután ezt megtették, az egerek nem tudtak különbséget tenni a félelmetes és a biztonságos ingerek között, végül már mindegyiktől féltek. „Nem tudták megkülönböztetni a hasonló, de nem azonos kontextusokat” – mondja Losonczy. „Az eredmény arra utal, hogy az új sejtek valami fontosat és sajátosat végeznek a memóriafolyamatokban, aminek a révén az állatok az emlékeket meg tudják különböztetni és szét tudják választani”.

A képtelenség két hasonló, de nem egyforma esemény megkülönböztetésére gyakori a pánik- és szorongásos betegeknél, mondja a szintén a Kolumbia Egyetemen oktató René Hen. Ami arra utal, hogy az új idegsejtek – vagy azok hiánya – szerepet játszanak ezekben a kórképekben.

Az eredményekből más agyi betegségekre vonatkozóan is levonhatók tanulságok. Új idegsejtekből például depressziósoknál és skizofréneknél is túl kevés születik.

Az eredmények más rendellenességeknél is szerepet kapnak. Például új neuronok születését hátráltathatja a depresszió vagy a skizofrénia is. Mivel a legtöbb antidepresszáns serkenti az új hippokampális idegsejtek termelését, ezek a kísérletek igen hasznosak lehetnek a depresszió kezelésében.

Forrás: https://www.newscientist.com/

Fordította: Jakabffy Éva